110 éves a Vecsési labdarúgás

Időskori grafika Vághy Kálmánról. Unokája, Vághy György készítette

Jelen tudásunk szerint ez a település legrégebbi civil egyesü­lete. Országos viszonylatban is igen tisztes kornak számít ez. A legnagyobbak – Újpest 1885, MTK 1888, FTC 1899 – is alig előznek meg bennünket. Sorozatunkban a legnépszerűbb sportág helyi történéseit tekintjük át. Az eredményeken túl egy kicsit elidőzünk jeles személyiségeknél, vecsési és „légiós” játékosoknál, mert ők is voltak szép számmal.

Kiss Gábor a közelmúltban két cikket is publikált a vecsési foci (h)őskorának két jeles személyiségéről. A no­vemberi VT-ben Takács Dániel háromszoros magyar válogatottról írt, aki Vecsésen játszott másfél évet. A VT januári számában Balog Miksáról, az alapítóról olvashattunk egy kiváló írást, aki a magyar focitörténetnek is fontos szereplője volt.

Mindkettőt érdemes elolvasni, mert egymást kiegészítve lehet megérteni a kezdetet és a helyi foci (h)őstörténetét.

Már az elején akad bizonytalanság: mikor is alakult meg a VFC? Gál István egy dolgozatában így ír: „Településünkön az első sportegyesület 1912. január 30-án tartotta alakuló közgyűlését, és február 5-én fogadta el az alapszabályát. Az egyesületet Vecsési Sport Egylet, röviden VSE néven jegyezték be, és jóváhagyás céljából megküldték a Magyar Királyi Belügyminiszternek, amelyet a miniszter 1913. július 15-ei dátummal hagyott jóvá 23 923 számú válasziratában. A jóváhagyó irat száma 1140 016/1913/V/a. Erről tanúskodik a Pest Megyei Levéltárban található Alapítási Okirat. Kezdetben csak labdarúgó szakosztály volt, de az alapszabályzatban foglaltaknak megfelelően fokozatosan több szakosztály is megkezdte működését. A labdarúgók az első mérkőzésüket 1912. március 24-én játszották a Szemere-telepi Sport Clubbal.”

Ugyanezt állítja Kiss Gábor is, de az említett írásához mellékelt 1911-es fotón, a Bodnár Szálloda és Vendéglő előtt láthatjuk a vecsési focistákat. A probléma feloldása egyszerű – a kép is ezt bizonyítja – alakulhatott és játszhatott is hamarabb csapat, mint az a fentebb leírt hivatalos dokumentumokból következik. Valószínűsíthető, hogy az 1911-es kezdeten felbuzdulva gondoltak arra, hogy hivatalossá teszik működésüket.

Kiss Gábor cikkében ezt olvashattuk Takács Dánielről: „1912-ben harmadszor is pályára lépett a nemzeti tizenegyben. Az Üllői úton 25000 néző előtt 4:4-es döntetlent értünk el Németország ellen. Ez a meccs áprilisban volt, és júliusban már az újdonsült vecsési csapatot, a Vecsési SE-t trenírozta játékosedzőként. 1913 végén a MÁV-kárpitosként is dolgozó Takács elhagyta Vecsést, és egy újabb vasutas csapathoz, a Temesvári Kinizsihez igazolt.”

Ugyanerről az időszakról tudunk meg még többet az 1961-ben megjelent „Vecsés 175 éves” monográfiából. Ők is 1911-re teszik a megalakulás évét. Idézünk a Dr. Hetényi Rezső szerkesztette monográfiából: „A futballjáték Vecsésen is hamarosan népszerű lett. 191l-ben megalakult az egyesület, Balogh Mihály pálinkafőző tömörítette egyesületbe a fiatalokat, akiknek vezetőjük és mecénásuk lett. Az Egyesület színe fekete és fehér volt. Elnevezése: Vecsési Sportegyesület – VSE. Edzője: Takács Dániel. Különböző szabad tereken rúgták a labdát, öltözőnek a közeli kocsmákat használták, de 1912-ben már közép-magyar bajnokságért játszottak, és VI. helyen végzett Vecsés, 19l3-ban Kecskemét mögött a II. lett. Játékosaik: Takács, Turi, Drimál, Liskó, Hamvas, Jánya, Seidl, Vágó, Karbosinszky, Oszternák, Sárközi, Herrnesz és Rafl.”

Kiss Gábor cikkéből tudjuk, hogy helyesen Balog Miksa volt az alapító neve, elévülhetetlen az érdeme nemcsak a vecsési, de a honi labdarúgásban is. Vághy Kálmánnal együtt vezették a magyar amatőr válogatottat a ’30-as években.

Vághy Kálmán 1921-től a Közép-magyarországi Labdarúgó Szövetség (KÖLASZ) elnöke, majd az MLSZ bírói testületének tagja, később pedig főtitkára lett. 1926-ban ő és Holló Zoltán, a VSC elnöke felkereste Halmy (Deutsch) Józsefet, hogy területet kérjenek focipályának.

A földesúr engedélyezte a Dózsa György úti ma is használt területet. A feltétele az volt, hogy a sporttelepnek minden időben a vecsési sportot kell szolgálnia.

Időközben több-kevesebb sikerrel jó néhány helyi sportegyesület is alakult, de feltételezhetően a sporttelep megszerzése után, a jobb lehetőségek miatt 1927-ben a VFC kivételével egyesültek, de a VFC is 1936-ban beolvadt a VSC-be.

Vághy Kálmán 1936-ban készítette fel és kísérte el a berlini olimpiára a magyar labdarúgó válogatott csapatot. 1942. november 1. és 1943. november 7. között a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt. Mérlege öt győzelem és egy vereség volt.

A háború után a kommunisták eltiltották minden sport és kulturális tevékenységtől. Titokban készítette fel a vecsési gárdát, és a kerítés mellett, az utcán biciklijére felállva adott utasításokat a csapatnak.

Az élet nagy igazságszolgáltatása volna, ha az új sportcentrumot róla neveznék el. Méltó lenne személyéhez és hozzánk is, mert vecsésiként senki sem töltött be ilyen magas országos tisztségeket a honi labdarúgásban.

Szalontai János