Dr. Szarvas Tibor 1998-ban került Vecsésre, egy évvel később pedig már a Vecsési Egészségügyi Szolgálat vezetője volt. Saját bevallása szerint mindez egy véletlennek köszönhető.
A pestlőrinci szakrendelőben voltam igazgató-helyettes, Vecsésen pedig akkor szervezték meg a sebészetet. Amikor itt voltam egy éve részállású sebészként, meghirdették a pályázatot intézményvezetésre, ekkor többen is megkerestek, nem akarom-e megpályázni. Megtettem, és így lettem 38 évesen a legfiatalabb intézményvezető Vecsésen. Mostanra már én vagyok a legrégebben hivatalban lévő intézményvezető a városban – mondta Szarvas Tibor igazgató-főorvos.
Miként került az orvosi pályára?
– Édesapám gyermekorvos volt Pestimrén, és ott is dolgozott nyugdíjazásáig. Én ebbe születtem bele, azt láttam, orvosként folyamatosan dolgozik. Eredetileg vegyész akartam lenni, de negyedik gimnáziumban apám és az én legnagyobb meglepetésemre is az orvosira jelentkeztem. Először kutatóorvosnak készültem, aztán rájöttem, hogy a sebész az még csinál is valamit – mondta a pályakezdésről.
Véleménye szerint egy egészségügyi intézmény vezetéséhez nem árt, ha valaki orvos is, kicsit más látásmóddal nézi az egészet, nemcsak gazdaságilag, hanem orvosi oldalról is.
– A munkám nagyobb része az igazgatás, de a mai napig dolgozom sebészként is a szakrendelésen, de az egynapos sebészeten már nem operálok, az már nem férne bele az időmbe. Viszont az, hogy folyamatosan találkozom a betegekkel, az a vezetésben is hasznomra válik – mondta azzal kapcsolatban, mennyire tud orvos lenni igazgatóként.
22 éve vezeti az intézményt, ami elmondása szerint sokrétű dolog. De mindig is érdekelte, miként lehet egy intézményt fejleszteni, hogy minél jobban működjön. Ugyanakkor az orvoslás egy kiegészítés hozzá. Legnagyobb sikerének azt tartja, hogy Vecsésnek sikerült kialakítani úgy az egészségügyi ellátását, hogy az országos hírnévre tett szert. Ebbe beletartozik az egynapos sebészet, és az új Alapellátási Központ is. A vecsésieket a legtöbb szakrendeléssel itt helyben ki tudják szolgálni, és járási szinten is hozzájuk jönnek olyanok is, akik más szakrendelésen nem kapták meg a kellő kezelést.
– Az egynapos sebészeten ugyanolyan műtéteket végzünk, mint kórházban, altatással, gerinc- vagy helyi érzéstelenítéssel. Annyi a különbség, hogy itt egy napon belül hazamennek, és jóval kisebb a fertőzéses szövődmények veszélye, mint a kórházban. Amikor indult, akkor ez egy nagyon új dolog volt. 2006-ban megtörtént a rendelőintézet felújítása, akkor sikerült pénzt szerezni, hogy meg tudjuk valósítani az egynapos sebészetet is. Amikor elindultunk, az országból több helyről is jöttek megnézni, hogy mi ez, és hogy csináljuk. Egy évben mintegy ezer műtétet tudunk így elvégezni – hangsúlyozta.
Odafigyelnek a betegre
Igyekeznek, hogy a szolgáltatásnak egy magánkórház jellegű működése legyen abból a szempontból, hogy a betegekhez való hozzáállás és ellátás olyan legyen. Mindezt úgy, hogy az egész sebészet TB-finanszírozott, a műtéteket a TB állja. Az odafigyelésre és a törődésre jó példa, hogy minden egyes beteget felhívnak egy nappal a műtéte után, hogy megkérdezzék, hogy van.
A hiányosságokkal kapcsolatban a főorvos szerint még több műtétre lenne lehetőségük, ha a TB-től több pénzt kapnának. A mostani TB-pénz arra sem elég, hogy a vecsésieket ellássák, és a kintről érkezők kevés plusz pénzt hoznak. Elárulta, a finanszírozás nem az alapján történik, hogy mit látnak el, hanem egy bemerevedett régi elosztás alapján. Ugyanakkor az önkormányzattal nagyon jó a kapcsolat, tőlük minden segítséget, támogatást megkapnak.
Ami még számára nagyon hiányzik, hogy roppant kevés a rendelőintézethez tartozó parkoló. Mondhatni túl jó hírük van, ahhoz képest kevés a parkoló.
Az ország egyik legkorszerűbb mentő-állomása Vecsésen van
– 2004-ben bezárták a Ferihegyi Mentőállomást, és már akkor aláírt egy szerződést az önkormányzat az Országos Mentőszolgálattal, miszerint ha az önkormányzat megépíti az állomást, ők üzemeltetik. Ez végül 15 évbe telt, de sikerült. Így azáltal, hogy helyben van egy mentőállomás, sokkal nagyobb az esélye a helyieknek, hogy minél előbb mentőhöz jussanak – mondta a főorvos a tavaly átadott Vecsési Mentőállomás és Alapellátási Központtal kapcsolatban. Hozzátette, a háziorvosok, védőnők, gyermekorvosok sokkal jobb helyre kerültek. Számos új eszközhöz jutottak hozzá, több szakrendelő helyiséget is kialakítottak, mert a Telepi úti Szakrendelőt már „kinőtték”, és sikerült létrehozniuk egy olyan elektronikus működtetésű irattárat, ami nem sok van az országban.
Vajon a koronavírus-járvány mennyire változtatta meg az életüket, a megszokott munkarendet?
– Külön szűrősátrat állítottunk fel a bejáratnál, így próbáltuk meg elérni azt, hogy covidos beteg ne kerüljön be az intézménybe. Ugyanakkor a vírushelyzet ellenére mi igyekeztünk minden beteget ellátni, amit sok szakrendelő nem tett meg. Hiszen egy krónikus beteget akkor is el kell látni, ha covid-helyzet van. Tavasszal volt egy hónap, amikor csak a súlyos, sürgős betegeket láthattuk el, de most már újból mindenkit igyekszünk ellátni – mondta dr. Szarvas a koronavírus-helyzettel kapcsolatban.
Estek ki orvosok is a vírus miatt, akár azért, mert betegek voltak, akár csak kontaktszemélyek. Szerencsére nem olyan nagy számban, ami jelentősen befolyásolta volna a működést. Távlati célként megemlítette az Eötvös utcai gyermekrendelő mielőbbi behozatalát a rendelő mellé, de egy nappali kórház létrahozása szintén nagyban segítené a munkájukat.
Az Egészséges Budapest Programnak (EBP) köszönhetően sok új orvosi géphez jutottak (nagy teljesítményű ultrahang, csontsűrűség-mérő, mammográfiás vizsgáló), de lecserélték a teljes kardiológiai eszközparkot, új hallás-vizsgáló, várandósoknak CTG és sok egyéb orvosi eszköz került beüzemelésre, és megújult az informatikai eszközpark is. De legalább ilyen fontos, hogy a folyosókra mindenki által használható defibrillátorok kerültek ki, melyet bármilyen laikus is tud kezelni.
Keresték már nagyobb intézményektől, de több ok miatt is maradt
Az egyik, hogy nagyon megszerette a várost, a környéket, gyakorlatilag vecsésinek számít.
– A másik, hogy itt a magam ura vagyok. A főnököm a polgármester, akivel viszont mindent meg tudunk beszélni. Ráadásul ez egy olyan méret, ami még teljesen átlátható. Ha bekerültem volna egy nagy kórházba, sokkal jobban meg lenne kötve a kezem, és valamilyen szinten az már egy politikai állás – mondta a főorvos, akinek „természetesen” mindhárom gyermeke az egészségügyben dolgozik.
Tavaly munkássága elismeréseként megkapta a várostól a Pro Urbe díjat, így nem véletlenül mondta, hogy bár lehet még fejlődni, szerinte a 18-20 éves Szarvas Tibor elégedett lenne a pályájával.
Sz. Gy.
