A képviselőkkel készített interjú-sorozatunk végére értünk. Utolsó alkalommal az elmúlt választáson az MSZP-Együtt-DK-PM szövetség jelöltjeként mandátumot szerző Tóth Judittal beszélgettünk az elmúlt évek munkájáról.
– Érdekes szakmája van, régész szakon végzett, most pedig a városi könyvtárban dolgozik. Igaz az, persze némi túlzással élve, ha ásni kezdünk ezen a környéken, akkor biztosan rábukkanunk valamilyen múltbéli értékes leletre?
– A város és környéke valóban gazdag régészeti leletekben, annak idején írtam is erről a Vecsési Hírlapban. Vecsés történetét vizsgáltam régészeti és néprajzi szempontból. Egyébként az ELTE régészet-történészet szakán végeztem 1982-ben, és egészen 1995-ig dolgoztam ebben a szakmában a Budapesti Történeti Múzeumban. Aztán jött egy váltás, vállalkozásokkal kezdtem foglalkozni, végül pedig a kamaráknál kötöttem ki. Dolgoztam a Pest megyei kamarában Vecsésen, majd a könyvvizsgáló kamarában, ahonnan az országos ipartestülethez kerültem. Ott 16 évig voltam, egészen tavaly májusig, amikor anyagi okokból feloszlatták a szervezetet. Ezután kerültem ide, a vecsési könyvtárba.
– Mikor jött el az a pont az életében, amikor úgy döntött, a város ügyeivel is szeretne foglalkozni?
– 2002-ben indultam először helyhatósági választás, akkor a 3. számú körzetben voltam jelölt és meg is nyertem a választást. 2006-ban listáról jutottam a testületbe, majd a következő ciklust kihagytam, nem is indultam. 2014-ben lettem újra jelölt, akkor is listáról szereztem mandátumot.
– Miért kezdett érdeklődni a közügyek iránt?
– Természetesen én is azt szerettem volna, hogy azokat a problémákat megoldjuk, amiket annak idején láttunk a városban. 2002-ben még sokkal szorosabb volt a politikai verseny, az SZDSZ tagjaként kerültem be a testületbe, de már akkor is megvolt a szélesebb összefogás az ellenzéki pártok között. Szerettük volna az akkori Fideszes városvezetést leváltani, mert úgy éreztük, hogy a lehetőségeinkhez képest elmaradottabbak vagyunk, mint más hasonló adottságokkal rendelkező települések. Szerencsére a lemaradásokból nagyon sok mindent sikerült behozni az elmúlt évek alatt.
– Első megválasztása óta eltelt több mint másfél évtized. Hogyan értékeli ezt az időszakot?
– Egyértelmű a város fejlődése, de arra nagyon figyelni kell, hogy az infrastruktúra, például a víz- és csatornahálózat, az óvodák, a bölcsődék és az orvosi ellátás is bírja követni ezt a fejlődést.
– 2014-ben az MSZP-Együtt-DK-PM szövetség jelöltjeként listáról szerzett mandátumot. Oláh László korábban kihangsúlyozta, a választásokat követően Vecsésen elcsitulnak az ellentétek és mindenki egyenrangú félként ülhet le a képviselők asztalához. Ellenzéki képviselőként ezt ön is így látja?
– Azt azért hozzá kell tenni, mivel túlnyomórészt Fideszes többség van, leginkább az ő akaratuk érvényesül, de ez logikus is. Itt elsősorban tényleg arról van szó, hogy a kötelező feladatokat el kell látni, akármilyen ideológia mentén is politizál az ember, hiszen mindenkinek a város fejlődése az elsődleges szempont. Az ivóvízzel kapcsolatos problémákat, vagy az útépítést meg kell oldani, teljesen mindegy, hogy valaki bal- vagy jobboldali érzelmű.
– Tagja a pénzügyi, az oktatási és a sportbizottságnak. Melyik áll a legközelebb a szívéhez?
– A kezdetektől fogva tagja voltam ezeknek a bizottságoknak. Az oktatás és a felnőttoktatás volt a fő profilom, miután felhagytam a régészettel, majd a könyvvizsgáló kamaránál is dolgoztam pár évig, pont akkor, amikor bejutottam a testületbe. Talán ennek is köszönhetően lettem az első ciklusomban a pénzügyi bizottság elnöke. Ez a két bizottság áll közelebb hozzám, de ezek közül nem tudok választani.
– Ezeken a területeken rendben mennek a város dolgai?
– A lehetőségeinkhez képest igen, de a túlzott államosítás, központosítás nem használt sem az önkormányzatiságnak, sem az oktatásnak. Korábban például az iskolák fenntartása is az önkormányzat hatáskörébe tartozott, de most már csak az óvodák és a bölcsődék maradtak. Sajnos az oktatás területén vannak problémák, de ez nem a városvezetés hibája. Elsősorban a finanszírozással vannak bajok, ami az állam feladata. Az önkormányzatnak gyakran be kell segítenie, például eszközvásárlással. Jobbnak tartanám, ha helyben születnének döntések a helyi intézményekről. Amíg az önkormányzat kezében voltak az iskolák, addig jobban és gyorsabban lehetett reagálni a kialakult helyzetekre. Vecsési gyerekek járnak az iskolákba, ezért természetes, az önkormányzat érdeke, hogy minél nagyobb hatékonysággal működjön ez a terület. Szerencsére módunkban áll, hogy enyhítsünk ezeken a problémákon.
– A saját munkájából mit emelni ki az elmúlt ciklusra vonatkozóan?
– A lakók közül sokan fordultak hozzám a kéréseikkel, észrevételeikkel, ezeket minden esetben igyekeztem megoldani és többnyire sikerült is. Benyújtottam még a ciklus elején az önkormányzatra vonatkozó átláthatósági határozati javaslatot, amit ugyan nem fogadtak el, de ettől függetlenül részeiben megvalósult. Minden olyan javaslatot támogattam, megszavaztam, amit Vecsés fejlődése szempontjából fontosnak tartottam.
– Ön szerint milyen változásokra lenne még szükség Vecsésen, hogy még jobb hely legyen a város?
– Az ivóvízzel kapcsolatos problémákat meg kell oldani, de ezzel kapcsolatban el kell mondani, hogy elsősorban nem helyi intézkedésre lenne szükség. A rezsicsökkentés miatt a szolgáltató nem tudja emelni az árakat, így a fejlesztésekre, felújításokra nem marad pénze. Ezért kell az önkormányzatnak közbeavatkoznia. Figyelni kell a pályázati forrásokat, hátha lesz célzottan erre a problémára támogatás. A vasúti átjáró kérdése is megoldásra vár, de ez is rengeteg pénzbe kerül és a MÁV hatáskörébe tartozik. Lehetne javítani a közvilágításon, továbbá az útépítések után most a járdaépítésekre kell koncentrálni. Talán lehetne változtatni a lakossági tájékoztatáson, bizonyos döntésekbe jobban be lehetne vonni a vecsésieket. A vízproblémánál is eleinte a kellő tájékoztatás hiánya miatt háborodtak fel az emberek. Ahogy részletesebb lett a tájékoztatás, a megértés is nőtt. Akkor is jobban bevonnám a lakosságot a döntésekbe, ha több lehetőség közül kell választani. Az olyan fórumokon, mint a közmeghallgatás, ma már nem túl nagy az érdeklődés, ezért modernebb formát választanék, például internetes kérdőívekkel szólítanám meg az embereket.
varga
