A jövő városai fejlődésének gerincét adhatja a fenntartható városi logisztika

Budapest XVIII. kerületi Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkor­mányzata és Vecsés Város Önkormányzata szervezésében március 5-én került sor a SULPiTER Európai Uniós projekt záró­konferenciájára a TUD18 Képzéskoordinációs Iroda épületében. 

A rendezvényt Hunyadi István, a Budapest XVIII. kerületi Önkormányzat városigazgatója, valamint Várszegi Csaba, a vecsési önkormányzat környezetvédelmi bizottságának elnöke nyitotta meg.

A SULPiTER (Sustainable Urban Logistics PlannIng To Enhance Regional freight transport – Fenntartható Városi Logisztikai Tervezés a Regionális Árufuvarozás Erősítésére) projekt mintegy három éve indult, és idén május végén a bolognai nemzetközi zárókonferenciával fejeződik be.

Az Interreg Central Europe támogatásával három év alatt valósítja meg a két önkormányzat az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERDF) fedezett projektet, melynek célja a városi szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, valamint az áruszállítás versenyképességének javítása a városok határterületeiben.

A XVIII. kerületi Képzéskoordináció Iroda helyiségében három előadó tartott prezentációt. Elsőként Soóki-Tóth Gábor gazdasági szakértő számolt be a Budapest Repülőtéri Régió lehetséges fejlődési forgatókönyveiről. Előadásában képekkel szemléltette a repülőterek jövőbeli áruszolgáltatási modelljeit, azzal, hogy a repülőterek az európai nagyvárosokhoz hasonló módon folyamatosan növekednek és úgynevezett mega-repülőterekké (aerotropolisz) alakulnak át, azaz a (funkcionális) térségük gazdasági központjaivá vállnak.

A repülőterek határterületeinek a térségében ún. repülőtéri klaszterek jönnek létre, melyek feladata az adott térség fejlődésének felgyorsítását célozza. Hasonló szerveződés jött létre itthon is, Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Térség- és Gazdaságfejlesztési Klaszter néven. A budapesti klaszter feladata ráirányítani a politikai döntéshozók figyelmét az infrastruktúra átalakítására, mint például a ferihegyi műút mielőbbi átépítésére.

Soóki-Tóth Gábor előadását Ekés András külső szakértő követte, aki a Mobilissimus Kft. ügyvezetője. Előadásának címe a „Fenntartható Városi Logisztikai Terv Budapest és környéke számára” volt, melyben beszámolt  Budapest teherforgalmi stratégiájáról, valamint Budapest citylogisztikai koncepciójáról. Röviden ismertette a SULPiTER projekt során kialakított Fenntartható Városi Logisztikai Tervet (Sustainable Urban Logistic Planning-SULP), annak stratégiai és operatív céljait, valamint bemutatta a Budapest és vonzáskörzetére vonatkozó áruszállítás és citylogisztika szabályozási rendszerét. Felhívta a figyelmet a jelenlegi áruszállítási és logisztikai problémákra, melyet új SULP-pal ellensúlyozni lehetne.

Ekés András felhívta a figyelmet az összehangolt logisztikai szabályozásra Budapest és környékének teljes területén és az egységes teherszállítási, parkolási és rakodási szabályozásra Budapest minden kerületében, a szállítási igények összehangolására és a fuvarok hatékonyságának növelésére, a szemléletformálásra a környezetbarát citylogisztika érdekében.

Az előadássorozatot Práczki Péter, Vecsés Város Önkormányzatának projektvezetője zárta, „Környezetbarát városi multi­modális közlekedés perspektívái” című előadásával. Rámutatott, hogy a városok folyamatosan növekvő  áruszállításában kiemelt szerepet játszik a fogyasztói attitűd, azaz annak megváltoztatásával, pontosabban az áruvásárlás csökkentésével jelentős sikereket tudnánk elérni a városi logisztikai feszültségek csökkentésében.

Utalt a „szükségesség” elvére, azaz csak azt vásároljuk, meg amelyre valóban szükségünk van, valamit arra is, hogy a klímaváltozás jelentős mértékben kihat a logisztika fejlesztésére is, ugyanis olyan árukat kell nagy mennyiségben importálnunk (pl. burgonya) külföldről, melyek korábban Magyarországon is bőven megtermettek.

A klímaváltozás szén-dioxid- kibocsátást 50 százalékban az állattartás okozza, ezért a húsfogyasztást is csökkenteni kellene, mely az ezzel kapcsolatos városi logisztikát is jelentős módon érintené, ráadásul a világon a haszonállatok isszák az ivóvizeink egyharmadát, miközben mintegy 1 milliárd embernek nincs megfelelően tiszta ivóvize. A világon termelt gabonák mintegy felét is a haszonállatok (szarvasmarhák) fogyasztják, miközben 24 ezer ember hal éhen naponta. Az állattartás a világ termőterületeinek 45 százalékát uralja (növekvő módon), miközben az Amazonas-medencében ebből kifolyólag az emberiség másodpercenként egy futballpálya őserdőt veszít el. Práczki Péter idézte azt a sziú közmondást, melynek értelmében: ha kivágták az utolsó fát, kifogták az utolsó halat, beszennyezték az utolsó folyót, akkor jönnek rá az emberek, hogy a pénzt nem lehet megenni!

A SULPiTER projekt következő állomása május végén a záró nemzetközi partnertalálkozó lesz Bolognában, melyen a Budapest XVIII. kerületi Önkormányzat és a vecsési önkormányzat képviselői együtt vesznek részt.

VVFT