Vecsésről már 1945 januárjában elkezdték elhurcolni a német nemzetiségű lakosokat a szovjet lágerekbe, a GULAG-ra.
Természetesen nagyon sok magyart is elvittek a négyezer büntetőtábor valamelyikébe. Vecsésről kb. 600 főt deportáltak. Voltak hadifoglyok is közöttük, de a java, malenkij robotos volt. Kint a lágerekben már semmi különbség nem volt a megítélésükben. A német nemzetiség tiszteletre méltóan már 1990-től a Fogolykiváltó Boldogasszony napjához igazodva rájuk emlékezik Hadifogoly mise és találkozó keretében. Így volt ez idén is.
Szeptember 30-án, a Szent Kereszt templomban lévő Hadifogolymise után tartották a Grassalkovich Antal Német Nemzetiségi és Kétnyelvű Általános Iskola aulájában azt a Hadifogoly-megemlékezést, amellyel a Vecsésről a Szovjetunióba elhurcolt német származású, vagy német nevű, német ajkú ifjakra, nőkre és férfiakra emlékeztek az összegyűltek. Idén a 7.b osztály és a 7.c osztály két tanulója Fazekasné Gombár Mónika tanárnő vezetésével egy rövid kis műsorral készült, melynek az volt a különlegessége, hogy a zene és a hit összetartó erejét emelte ki, hisz ez adott erőt a foglyoknak a túléléshez. A Wenn die Blümlein című népdal az elválásról szólt, majd egy egykori vecsési hadifogolytól, Zemmel Moci bácsitól gyűjtött hadifogolydalt adták elő a gyerekek, amelyet a hadifoglyok annak reményében énekeltek, hogy még egyszer talán viszont láthatják szeretett hitvesüket. Klara Burghart Grosnij című versében a harmonikaszó idézte fel a hazát, ám az is elcsendesült a végén, hisz sokan odavesztek a fogságban is.
A megemlékező műsor után egy a hadifogságról szóló dokumentumfilm levetítése következett, amelyen a film elkészítői is részt vettek. Az egyik túlélő pedig megtisztelte jelenlétével a megemlékezést: a 93 éves Robi bácsi mély tisztelettel beszélt a magyar asszonyok kitartásáról, összetartó erejéről, akik egytől egyig visszatértek a szovjet hadifogolytáborból, ahol ő is dolgozott a „malenkij roboton”.
A Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Kulturverein Vecsés által megrendezett Hadifogoly-megemlékezésen – alapötlete Frühwirth Mihálytól, a Kulturverein elnökétől származik – egyre több fiatal is jelen volt. Fontos, hogy ők is megtudják a múlt igazságait, hisz rájuk épül majd a jövő: ők viszik tovább az emlékezést a szívükben is.
Fazekasné Gombár Mónika, fotók: Novákné Hanti Mirtill