Budakeszi példáján felbuzdulva Vecsésen is megrendezik a sváb hagyományokat bemutató disznóvágást.
A program szervezője az a Kiss Gábor, aki rendszeresen képviselte Vecsést a Budakeszi Sváb Disznótoron csapatával – Uitz papa csapata néven. Kiss Gábor a Káposztafeszteken és a Böllérversenyen is éremhalmozó volt, több első hellyel dicsekedhet. Legutóbb október 13-án a Szárhegyi Káposztafesztiválról tért haza aranyéremmel. Ott káposztás kolbászt és rántott töltött káposztát készített. Így nem véletlen, hogy a Német Nemzetiségi Önkormányzat Kiss Gábort kérte fel a vecsési disznótor megrendezésére. Az előkészületekről mi is megkérdeztük a főszervezőt.
Mit szeretnének február 18-án bemutatni a Tájházban?
Hagyományt teremteve szeretnénk bemutatni a Tájház udvarán és a fészerben a vecsési sváb disznóvágást. Azt vettük észre, hogy a fiatalok már nem is tudják, hogy a nem is olyan távoli múltban a disznóvágást hogyan csinálták apáink és nagyapáink. Ennek legfőbb oka, hogy egyre kevesebb helyen vágnak disznót, így elkopik az a hagyomány, ami régebben minden évben kiemelt esemény volt szinte minden családnál. Ezért hagyományt teremteve minden évben, februárban szeretnénk bemutatni a vecsési sváb disznóvágást. Ez nem verseny lesz, hanem egy bemutató, ahol régi eszközökkel, sváb hagyományok szerint, két 160 kg-os disznót dolgozunk fel.
Miben különbözik a sváb disznóvágás a többi nemzeti disznóvágásoktól?
A disznótornak három fő lépése van. A disznóvágás, a bontás és a feldolgozás. A sváboknál az első különbséget a bontásnál láthatjuk. A második lépést még megelőzi a sertés tisztítása. Ez történhet perzseléssel vagy vizes forrázással. Mi előszeretettel forrázunk. A pörzsölésnek vagy forrázásnak tulajdonképpen egyetlen célja van: a szőr eltávolítása. Ezután jöhet a második lépés, a bontás. Rémfán vagy rendfán lógva szedjük szét a disznót. A tisztaság alapvető követelmény. A csontozás, a feldolgozás is a sváb precizitás szerint történik majd, nem lesz fölösleges rész. A feldolgozásnál is vannak eltérések, főleg a fűszerezésnél, az ízesítésnél. Pl. a sváb hurka nem csak rizzsel készül, hanem zsemlésen és véresen. A zsemlét apró kockákra vágjuk és bélzsíron lepirítjuk, majd hozzákeverjük a nyers darált vérhez. A kolbászt, hurkát bélbe vagy műbélbe töltjük. A hurkát végül kb. 80 fokos abalében kifőzzük.
Lesz lehetőség a frissen feldolgozott húsból kóstolni?
Természetesen. Próbáltunk egy szélesebb kínálati lehetőséget összeállítani. Reggel egy hagymás vérpörkölt és egy vesevelővel készült pörkölt szerepel az étlapon vecsési savanyúsággal, de meg lehet kóstolni majd főtt fejhúsokat is. Ebédre orjaleves, húsleves készül, felhasználjuk a tüdőt is hozzá. Aztán toros töltött káposzta, toros pörkölt, véres hurka és káposztáskolbász szerepel az étlapon. A vacsorára töltött káposztát kínálunk. Süteményekkel is készülünk, az otthon elkészített réteseket a helyszínen sütjük meg, valamint fahéjas sváb fánkot, „cimetkropfen”-t is sütünk, pogácsát és hájas kiflit is kínálunk.
Kik dolgoznak a háttérben?
A megszokott csapat áll össze, amit leginkább Uitz papa csapata néven ismerhetnek Vecsésen. A böllér Újvári Gábor lesz.
Mikor kezdődik a program?
Reggel nyolc órakor kezdődik a disznóvágás. A szúrás a szigorú előírások miatt nem a Tájháznál lesz. De onnantól kezdve folyamatosan lesznek ételek és italok. Körte-, alma-, szilvapálinka és forralt bor szerepel a kínálatban. Úgy építettük fel a programot, hogy mindig történjen valami. Délután nemzetiségi csoportjaink is fellépnek. Mindenkit szeretettel várunk!
Polgár Gyula
