A vecsési híres búcsú három napos. Szombaton kezdődik és hétfőn zárul. Régi hagyomány, hogy hétfőn se óvi, se iskola, csak a vurstli.
És ezzel el is jutottunk oda, hogy sajnos már jó pár éve, szerintem több évtizede, a búcsú a körhintát, a hullámvasutat, a céllövöldét újabban a legőrültebb, extrém,, adrenalint erősen fokozó játékok jelenti. Amikor csak tehetjük, mindig elmondjuk, hogy ez csak a könnyebbik vége az eseménynek.
A búcsú vallási ünnep. Nagy dolog, ha az egyházi méltóság búcsút engedélyez egy plébániának. A templomot elkészülte után fölszentelik valamilyen egyházi szentség tiszteletére. Ez lesz a születésnapja. És ehhez kötődik a búcsú. 1800 szeptemberében az akkori sváb falu első katolikus templomát – ami a Fő utca és az Iskola utca sarkán állt, a mai COOP bolt helyén – a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére emeltek, és a keresztségben ez lett a születésnapja. Ereklyetartója egy csöppnyi szilánkot rejt Jézus Krisztus Golgota-i keresztjéből. Ez igen nagy tisztesség. A katolikus naptárban ennek ünnepe szeptember 14-e. Az ezt követő első vasárnap a búcsú napja, a szentmise és a körmenet ideje, ezt követheti a búcsúfia megvásárlása, az ünnepi ebéd és a vígasság. Idén a csúnya, hideg eső miatt a körmenet elmaradt.
A templomot 1944-ben a front ideérkezése előtt a német katonaság felrobbantotta, hogy ne szolgáltasson kontúrpontot a szovjet tüzérség számára. A jelenlegi templom építéséhez l962-ben kezdtek hozzá a Jókai Mór és az Iskola utca sarkán. A templomot Árkai Bertalan neves építészmérnök tervezte, az építkezés szervezésében és kivitelezésében Kováts István plébános szerzett érdemeket, 1963-ban szentelték fel, és ugyanúgy, mint elődjét a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére.
Sokan Mária naphoz (szept. 12.) vagy Kisboldogasszony (szept. 8.) napjához kötik, helytelenül. Vecsésen nagy ünnep ez, a vallásos svábság egyik nagy ünnepe volt, és csak remélni lehet, hogy egyszer visszanyeri régi patináját.
szalontai
Fotók: Nagy István Elek
