A Szent Vér tiszteletének gyökerei Európában a keresztes hadjáratok idejére nyúlnak vissza.
Legféltettebb a Rómában őrzött ereklye a Vera Ikon (Veronika kendője), melyen a Keresztúton vérrel verejtékező Krisztus arca látható. Az eucharisztikus (oltáriszentségi) csodák legtöbbször a valóságos jelenlétben való kétkedésből születtek. Ilyen az un. Gergely-mise vagy a Ludbergi Szent Vér ereklye a XV. században. Ám a legjelentősebb 1263- ban történt, ez a Bolsenai mise csodája: Egy cseh pap Rómából hazatérően Bolsenában misézett, s amikor a kenyeret a kehely fölött megtörte, a kehelyben lévő átváltoztatott vér pezsegni kezdett és megfestette a korporálét (ostyaabroszt), amely Krisztus arcának vonásait vette fel. IV. Orbán pápa kivizsgáltatta az esetet, a korporálét és az ostyát az orvietói dómba szállíttatta, majd elrendelte az Úrnap megünneplését az egész egyházban.
A Lancianoi Szent Vér ereklye a VIII. században keletkezett. A bazilita szerzetes papnak misézés közben kételyei támadtak, hogy a kenyér és a bor ténylegesen Krisztus testévé és vérévé lényegült-e át? Ekkor az ostya látható módon hússá változott a kezében, a bor pedig vérré változva megalvadt és öt különböző csomóra oszlott. 1970-ben az ereklye tudományos vizsgálata megállapította, hogy „a vér valódi emberi vér, AB-vércsoportba tartozik. Az ostyadarabokat tartalmazó hús valódi emberi szívizomzat”.
Már visszatérhetünk BÁTÁRA. Szent István király 1015-ben Bátatő falut a pécsváradi bencés monostornak (szerzeteseknek) adományozta. Szent László király édesapját a közeli Szekszárdon temették el. László király gyakran járhatott Bátán is, talán ezért alapított itt 1093-ban bencés apátságot. Az apátság birtokaihoz tartozott: a mai Szeremle (Bács-Kiskun m.), Nagynyárád (Baranya m.), Bátaapáti (Tolna m.), Apatin (Vajdaság), Koromszó (Tolna m.). Az 1300-as években Károly Róbert király lett Báta kegyura. Nagy Lajos király 1367-ben járt Bátán, és a bátai apát kérésére átírta Szent László király privilégiumlevelét. Nagy Lajos király leánya – Zsigmond király első felesége – kétszer is megfordult az akkor már híres Szent Vér kegyhelyen. Zsigmond második felesége – Czillei Borbála – 1416 októberében látogatott el Bátára. Maga Zsigmond király – aki német-római császár is volt egyben – nyolc alkalommal kereste fel a bátai kegyhelyet. Az ő kérésére 1434. január 24-én IV. Jenő pápa búcsút engedélyezett a kegytemplomot felkereső híveknek, így Báta búcsújáró hely lett. 1470-ben a pápai legátus – Lorenzo Roverella – teljes búcsút engedélyez a kegytemplomot felkereső híveknek. Majd 1480-ban Aragóniai János bíboros, legátus a keresztes búcsú elnyeréséhez jelölte ki Bátát. Az 1500-as és 1525-ös jubileumi szentév búcsúinak elnyerésére is kijelölték a bátai kegytemplomot (folytatjuk).
Írás és fotó: Nagy István Elek
