Az 1568. január 6-13-i tordai országgyűlésen elfogadták, a világon először, az általános vallásszabadságot. Ennek következtében hamarosan megalakult az unitárus egyház, az egyetlen magyar alapítású történelmi egyház hazánkban. Ennek előzményeiről és az egyházról szól az írás.
Lassan öt éve ünnepeltük a reformáció 500 éves születésnapját. 1517. október 31-én Luther Márton, a Wittenbergi vártemplom kapujára kiszegezte 95 pontos tételét a katolikus egyház megreformálására. Később kivált az egyházból és megteremtette az ágostai evangélikus egyház alapjait. Az 1540-es években Genf városában kezdte meg reformátori tevékenységét Kálvin János. A reformációnak ez a puritán változata szintén teret nyert és tézisei alapján alakult és terjedt el a református vallás.
A 16. században ugyan nem volt internet és okostelefon, mégis a kornak megfelelően, nagyon gyorsan terjedtek el az új tanok, azok eljutottak Magyarországra is. Elsőként az utolsó magyar származású királyt ismerjük meg. II. János 1540-ben születik meg Budán. Édesapja, I. Szapolyai János magyar király két hétre rá elhunyt. 1541-ben Szulejmán elfoglalta Budát, a trónörökös és Izabella királyné számára Erdélyt jelölte ki lakhelyül. Magukkal vihették a királyi háztartást, a Szent Koronát az összes királyi jelvénnyel együtt. Innen számítható az ország három részre szakadása.
A török jelentős, de könnyen teljesíthető éves adóért függetlenséget biztosított Erdélynek, egyetlen feltétele, hogy jóvá kellett hagynia a fejedelem személyét. Ez egy kivétellel meg is valósult a 150 év alatt. A közigazgatás nyelve mindvégig a magyar volt. Ennek tudható be, hogy Erdélyben megmaradt a nyelv, a kultúra és a magyar hagyomány. Ezért dobban a magyarok szíve jobban Erdély hallatán-láttán.
II. János 1540 -1551, valamint 1556-1570 között magyar király, továbbá első erdélyi fejedelem János Zsigmond néven 1570-től haláláig. Katolikusként nevelkedett, amikor az 1560-as években elkezdett terjedni a reformáció az általa vezetett országrészben is. 1562-ben áttért előbb az evangélikus, majd 1564-ben a református vallásra. János Zsigmond igen művelt ember volt, nyolc nyelven olvasott és beszélt, több hangszeren játszott, szerette a táncot, a zenét és az éneket. Műveltségén kívül híres volt türelméről és igazságosságáról. Órákon keresztül képes volt hallgatni a különböző felekezetű papok hitvitáit.
Csíksomlyó története is ide kívánkozik. 1567 tavaszán II. János sereggel indult a katolikus hegyi székelyek megtérítésére. Úgy jegyezték fel, hogy a két sereg a Tolvajos-tetőn találkozott. Semmi sem igazolja, hogy csata lett volna, de a katolikus sereg a győzelem hírével tért vissza Csíksomlyóra és azóta minden évben Pünkösdszombatján tartják a búcsút.
Joggal feltételezhető, hogy a Tolvajos-tetőn egy kiegyezés történhetett a két fél között, és az egyébként is felvilágosult uralkodó ezt iktatta törvénybe. 1568. januárjában az országgyűlés Tordán – a világon először – törvénybe foglalta a lelkiismereti és vallásszabadságot. A törvény előkészítésében Dávid Ferencnek fontos szerepe volt. Híres mondása a törvénybe is bekerült: A hit Isten ajándéka, mely hallásból van, és a hallás Isten igéje által.
Dávid Ferenc, az unitárius egyház alapítója
Dávid Ferenc 1520 körül Kolozsváron született. Tanulmányait 1545 és 1551 között Wittenbergben, és az Odera menti Frankfurtban végezte. Hazatérve katolikus plébános, de csakhamar csatlakozott a reformáció lutheránus ágához. Lelkész, majd püspök lett. Később a helvét ágban (református) találta meg az igazságot: református püspök lett. 1555-től Kolozsvár főlelkésze. Később János Zsigmond erdélyi fejedelem udvari prédikátora lett, akire nagy hatással volt. Ekkortól kezdett antitrinitárius (későbbi nevén „unitárius”) nézeteket vallani.
1567-ben János Zsigmond a rendelkezésére bocsátotta a gyulafehérvári nyomdát, hogy nézeteit hirdesse. Több magyar és latin nyelvű művet adott ki, melyekben a humanizmus és reformáció nézeteit vallotta. Jelentős részben az ő tevékenységének köszönhető, hogy Erdély a vallási türelem jelképe lett Európában. Dávid Ferenc lett az unitárius egyház első püspöke és II. János is áttért erre a hitre és haláláig az is maradt.
1571-ben János Zsigmond halála után a katolikus Báthory István lett Erdély fejedelme. Még abban az évben a gyulafehérvári nyomdát visszavette az unitáriusoktól. Az 1572. évi marosvásárhelyi országgyűlés megerősítette a vallásügyi törvényt, de egyben kimondta az újabb hitújítások tilalmát is. Dávid Ferencet eme tilalom alapján fogta perbe 1579-ben Báthory Kristóf fejedelem. Hite miatt életfogytiglani fogságra ítélték és még ebben az évben a dévai várbörtön foglyaként halt meg.
Az unitárius egyház azonban fennmaradt és Erdélyben nagyszámú híve lett. Főként a sík- és dombvidéki székelyek között. Templomaikon látható az egyház jelmondata: Egy az Isten! Ma határokon átívelő egységes szervezetként működik a Magyarországi Unitárius Egyház. Hét egyházkörben szerveződtek, ebből hat Erdélyben és egy Magyarországon tevékenykedik, fővárosi központtal.
Szalontai János
