A Bálint Ágnes Emlékház hajdanán Andrássy Aladár vadászháza volt. Úgy gondoltam, hogy az építtető is Andrássy lehetett, de Németh Ágnes, Bálint Ágnes unokája egy nagyon érdekes tényre hívta fel a figyelmem. A hajdani házrész bontott téglái tele vannak S (ina) jelzésű régi téglákkal. Ez alapján a ház régebbi, az 1850-es évekből való. Valószínű, Sina Simon építtette. Az aranyember.
A legenda szerint Jókai Mór Az aranyember főszereplőjét, Tímár Mihályt Sina Simon és felmenői alakjából gyúrta össze. Írói notesze megőrizte, hogy Sina Simon nagypapája kereskedett egy törökkel a Dunán, és az, mikor megkapta a szultán halálos ítéletét, ráhagyta vagyonát. A regénybeli Ali Csorbadzsi is így hagyta a vagyont Tímár Mihályra. A Tímár Mihályt jellemző becsület, takarékosság és az álmok kergetése a Sinák életét is átszőtte.
Vecsésnek és Halom-pusztának 1851-ben a cincár származású Sina György és fia, Sina Simon lettek a tulajdonosai. A cincárok a Balkán déli részén élő, görög hagyományokkal rendelkező, latin nyelvű népcsoport. A magyarok a „görög” gyűjtőnévvel illették őket. Sina Simon nagypapája közülük került északra, a Habsburg Birodalomba. Mint tehetséges kereskedő, magyar nemesi címet kapott, melyet utódai is örököltek.
Sina György (1783-1856)
Képzeljük magunkat gondolatban a Lánchíd budai hídfőjéhez! A kőoroszlán lábánál a következő szöveg olvasható: „gróf Széchenyi Istvánban támadt a gondolat Buda és Pest városokat lánczhíddal összekapcsolni, s a nagy hazafi ezen óriási mű kivitelére báró Sina Györggyel egyesült…”
Sina György Széchenyi István rengeteg ötletét segítette. Ő teremtette elő a pénzt a Lánchíd építéséhez. Belépett Széchenyivel az alakuló Dunai Gőzhajózási Társaságba, majd az óbudai hajógyár legnagyobb befektetője lett. Együtt hozták létre a Sopron-Bécsújhely vasutat, és közösen dolgoztak a Tisza-szabályozás illetve a Duna-Tisza csatorna munkálatain is. A sok közös erőfeszítés barátsággá lett, Széchenyi Sinát bízta meg magánvagyona kezelésével.
A reformkorát élő Magyarország mellett másik hazájáról, a függetlenségét frissen kivívó Görögországról sem feledkezett el. 1842-ben két alapkőletételre került sor: Buda-Pesten az első állandó híd, a Lánchíd, Athénban pedig az Akropolisszal szemben a Csillagvizsgáló építése kezdődött meg. Utóbbit is Sina György finanszírozta, akiben a magyar és a görög hazafiság jól megfért egymással.
Sina Simon (1810-1876)
Sina György 1856-os halálakor Sina Simonra hagyta életművét. A fiú méltó lett rá. Ahogy édesapja nélkül nem lenne Lánchíd, Sina Simon nélkül nem lenne Akadémia. Az Akadémia felépítésére és működésére ő adta a valaha volt legnagyobb összeget. Hosszú lenne felsorolni, mi mindent köszönhet neki még az ország. A magyar földhitelintézet, a magyar biztosítótársaság, a vasút, a gőzhajózás, a folyószabályozások, a Nemzeti Múzeum, a kórházak és árvaházak, a Vakok Intézete, a Nemzeti Színház, a magyar zene és a lóverseny, az alakuló tűzoltóságok, a nemzeti kaszinó vagy a lipótvárosi bazilika mind-mind a nevét dicsérik. Fő célja mégis a tudományok elterjesztése, az iskolai viszonyok javítása volt. Kereskedelmi Akadémia, mezőgazdasági iskolák, népiskolák, kisdedóvók és bölcsődék alakultak vagy fejlődtek általa.
Vecsésen is. Sina Simon volt, aki Gödöllőről Vecsésre hozta Arndorfer Alajos, 48-as plébánost, aki fél évszázadon át szolgálta a falu hitéletét és oktatásügyét. Sina Simon segített a vecsési plébánia helyre hozatalában is. Egy 1857-es iskolaszenteléskor őt ünnepelte a falu. „Vecsésen oct. 28-ka, mint Sina Simon névnapja, örömünnep volt. E napon szentelé fel Haas Mihály prépost az új iskolát.” Vecsés-Pusztaszentlőrincen 1860-ban népiskolát alapított. Ide a majorsági gyerekek mellett Vecsésről és Soroksárról is jártak tanulók.
És ő se felejtette el Görögországot. Athénban felépíttette a Görög Akadémiát, melyet Sinai Akadémiának is hívnak. Előtte ma is a Sina utca őrzi emlékét. Sikerrel folytatta az athéni Csillagvizsgáló fejlesztését, amiért hálából krátert neveztek el róla a Holdon.
Sina Simon a dolgok árnyékosabb oldalát is megtapasztalta. Az 1850-es évek az úrbérrendezés ideje. Az uradalom falvai, köztük Vecsés, keményen megküzdenek jogaikért. De ez volt a könnyebb ügye, a nehezebb az urakkal történt. Ahogy édesapjának Széchenyi, Sina Simonnak Deák Ferenc és Eötvös József lettek a jó barátai. Más birtokosokkal viszont megromlott a viszonya. Négy lányának magyar férjet szeretett volna. A kinézett férjek viszont rangon alulinak tartották, hogy egy felkapaszkodott görög, „egy török bazáros” lányát vegyék feleségül. A másik pofon az volt, hogy amikor az Akadémia épületére adományozott, a pénzt elfogadták, de a görög származásába újra belekötöttek. „Nehogy már egy jött-ment szarajevói egyedül építse fel az Akadémiát!” Sina Simon csalódása akkora volt, hogy 1864-ben a birtokait eladta egy belga banknak, és Bécsbe költözött. Magyarország erőfeszítéseit viszont haláláig támogatta. 1868-ban alapítványt hozott létre a magyarországi és erdélyi néptanítók megsegítésére. Ez az alapítvány még évtizedekkel halála után is képes volt támogatást nyújtani. 1871-ben Lónyay Menyhért, miniszterelnök kitüntette Magyarországért végzett munkájáért. Arad, Buda és Szeged díszpolgárává választotta. Arany János pedig megérezvén, ki ő, „nemeslelkű emberbarátnak” hívta.
Magyarok és görögök
„Görög bazáros?” A kettős kereszt, amely a magyar címer fontos eleme, eredetileg bizánci-görög jelkép. A magyar őstörténetről felbecsülhetetlen értékűek a bizánci források. Gondoljunk a hét törzs nevére! Szent László lánya híres görög császárné lett. És mi lenne a gondolkodásunkkal az akadémia, demokrácia, Európa, evangélium, gitár, himnusz, István, korona, Krisztus, muzsika, olimpia, oxigén vagy szkíta szavak nélkül? És a Bálint Ágnes Emlékház is, melyet Sina Simon építtetett, ezt a vonalat erősíti.
„…a hosszú éjszakáknak is megvoltak a saját méla gyönyöreik: a csillagos ég, a hullócsillagok, a hold. Tímár egy hatalmas refraktort hozatott magának, s éjféleken túl elnézegette az ég csodáit…”
(Jókai Mór: Az aranyember)
Kiss Gábor, Andrássy iskola, a képek forrása a Wikipédia.
