2025.május 9-én nyolcvan éve ért véget a második világháború Európában. Az Andrássy-telepi templomnál Szórádi Zsigmond „Gyertya” szobra ezen a napon nevekkel egészült ki. A Vecsési Honismereti Kör kezdeményezésére, Várszegi György pályázata alapján az önkormányzat emléktáblákat helyezett el az Erzsébet téren. Gál István és Kiss Gábor kutatásai nyomán újabb 234 vecsési embernek sikerült emléket állítani. Ők mind a második világháború áldozatai voltak.
Ez már a harmadik névsor városunkban, ahol visszagondolhatunk a háború áldozataira. Még a rendszerváltáskor került ki 218 név a falusi templom falára. Ezt követte a kilencvenes évek közepén a temetőben felállított holokauszt-emlékmű, ahol 76 vecsési áldozat neve szerepel. A mi emléktáblánkkal együtt 528 ember nevét sikerült eddig megörökíteni. De miért ez a magas szám? És miért van az, hogy az áldozatok többsége civil, és csak kisebb része katona?
Az akkor 14,6 milliós Magyarország kb. 1 315 000 lakosát veszítette el a háborúban. Kb. 360 000 katona esett el az oroszok elleni harcban, kb. 550 000 zsidó származású magyar ember lett népirtás áldozata. Kb. 300 000 magyar nem jött vissza a Gulagról. Kb. 65 000-en lettek a Szövetséges légierő bombázásának és a földi harcoknak a polgári áldozatai. Végül kb. 40 000 erdélyi, délvidéki, felvidéki és kárpátaljai magyar halt meg a román, szerb, cseh-szlovák és orosz-ukrán etnikai tisztogatásban a háború végén. Nagyon magas számok ezek, főleg akkor, ha azt is hozzátesszük, hogy a magyar világháborús halottak 73%-a fegyvertelen civil; csecsemő, gyerek, nő, öreg, beteg vagy polgári személy volt.
Így van ez a vecsési áldozatoknál is. A 234 új név mindössze 33%-a katona, 67%-a fegyvertelen polgár. A keleti fronton és a magyar hadszíntéren elesett vecsési katonák mellett ott nyugszanak a harci cselekmények közben életüket vesztett helyiek. Budapest ostrománál, 1944 végén Vecsés két hónapra bekerült a külső gyűrűbe, ez óriási pusztítást okozott a civilek körében is. 1944-ben több amerikai bombázás is történt a Ferihegyi repülőtér ellen, rengeteg polgári lakos vesztette életét itt is. Ennek az évnek a nyarán hurcolták el a helyi zsidó közösséget Auschwitz-Birkenauba, majd a következő év elején a lakosság egy részét a Szovjetunióba. A munkaszolgálat 1942-től 1945-ig szedte fegyvertelen áldozatait. És hiába ért véget Vecsésen a háború, 1945 tavaszán német bombázók repültek vissza a Dunántúlról, és pusztítottak. 1945 nyarán és 1946-ban hét, fel nem robbant lőszerekkel játszó gyermek halt meg. A nevek között összesen 27 gyermek szerepel, tulajdonképpen egy osztály.
Vecsésre is tehát a nagyon magas, szomorú szám jellemző. Eddig 528 ember. És hiába nyomozunk éveken át, mindig lesznek új nevek, biztos, hogy van olyan, aki nincs megörökítve. Rájuk vonatkozik az „Ismeretlenek” felirat a névsor végén. Mi, a Honismereti Kör úgy szeretnénk ápolni az emlékezést, hogy létrehozunk egy online oldalt, ahol minden egyes ember története olvasható lesz. „Isten, áldd meg a magyart!”
A nevek forrása:
1. Hadtörténeti Intézet és Múzeum: Hadisír-nyilvántartó, veszteségi kártyák. 2. Hadtörténeti Intézet és Múzeum: II. világháborús veszteségi adatbázis. 3. Magyar Nemzeti Levéltár: Katonák a Gulágon, a Gulág civil áldozatai. 4. Pest Vármegyei Levéltár: Állami halotti anyakönyvek. 5. Yad Vashem: Nevek csarnoka. 6. USHMM: A nevek adatbázisa. 7. Váci Püspöki és Káptalani Levéltár: A Vecsés-Andrássy-telepi Plébánia halotti anyakönyvei. 8. Az Andrássy-telepi Római Katolikus Elemi Népiskola anyakönyvi naplói. 9. A Vecsés-telepi római katolikus polgári leányiskola anyakönyvi naplói. 10. Az Andrássy-telepi plébánia összegyűjtött, kézzel írt adatbázisa. 11. Gál István: A II. világháború Andrássy-telepi áldozatai. in: Vecsési Kalendárium, 1999. 54-55.o. 12. Téglás Tivadar: Ganztelep-Ganzkertváros története. Budapest, Kertvárosunk 18 Egyesület, 2009. 13. www.budapest-ostroma.hu. 14. www.collections.arolsen-archives.org. 15. Elhunytak. Valahol Oroszországban. Komárom-Esztergom Megyei 24 óra, 1992–1994. évfolyam. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal Társadalmi Kollégiumának névsora a moszkvai központi levéltár adatai alapján. (Elsőként az Új Magyarországban jelent meg. Utána a megyei napilapok is lehozták.) 16. Magyar Közlöny, 1945–1950.: Holttá nyilvánítási eljárások. 17. Szóbeli közlések.
Kiss Gábor, Vecsési Honismereti Kör
