Szokás szerint a Petőfi téren tartották a városi megemlékezést az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulóján. Az eseményen a petőfis diákok ünnepi műsorát követően beszédet mondott Szlahó Csaba polgármester, aki a forradalom eseményeinek összefoglalásán túl egy kérést is megfogalmazott az ország vezetői felé.
Az ünnepség kezdetén Sztyehlikné Hegyi Krisztina, a Petőfi Sándor Római Katolikus Általános Iskola tanára köszöntötte a megjelentek, majd a Vecsési Hagyományőrző Zeneegyesület kíséretében elhangzott a Himnusz. Ezt követően a Petőfi iskola diákjai ünnepi műsort adtak elő, majd Szlahó Csaba polgármester mondott beszédet, melyben kiemelte, hogy március 15-e büszkeséggel tölthet el minden magyart, hiszen ezen a napon olyan dicső, nemzetformáló tetteket hajtottak végre elődeink, melyek elemi erővel mutatták meg a világnak a magyarok ösztönös szabadságvágyát, nemzeti összetartozását. Hangsúlyozta, hogy március 15-e nem egyszerűen nemzeti ünnep, hanem a cselekvő nemzet ünnepe, mert a nemzet ügyét vitte győzelemre a nemzetközi érdekekkel szemben.
Beszédében arra is emlékeztetett, hogy olyan kiváló egyéniségek, mint Széchenyi, Wesselényi, Deák, Kossuth vagy Kölcsey hazájuk érdekében annak ellenére őszintén kimondták az igazságot, hogy az igazság ijesztőnek tűnt.
– A múlt nagyobbnak és izmosabbnak látszott, mint a jövő. A szabadság védtelenebbnek, törékenyebbnek tűnt, mint az alávetettség – fogalmazott.
Szlahó Csaba beszédének egyik fontos eleme volt, hogy párhuzamot vont az akkori és a napjainkban zajló politikai események között. Hangsúlyozta, hogy a falvak és városok népe kiállt a kormány mellett, a közös ügy mellett, mert elég volt abból, hogy Bécsben döntenek a sorsunkról.
– Számomra meglehetősen nyilvánvaló az áthallás az akkori és a jelen európai folyamatok között, csupán a központ változott. Könnyen belátható, hogy erős nemzetek nélkül nincs Európai Unió sem, ezért minden, még egészséges életösztönnel bíró nép küzd az uniformizáló törekvések ellen, így tesz Magyarország kormánya is – fogalmazott, majd hozzátette: amennyiben ezt a logikát követjük, egyértelmű, hogy a magyar emberek nem tűrik a központosítást, nem szeretik, ha külföldről, illetve fentről határozzák meg, hogyan kellene élnünk.
– És ha ez így van Brüsszel és Budapest viszonylatában, akkor a kormányunknak ezt a törvényszerűséget kellene alkalmaznia a települések irányába is. Ugyanis a falvak, városok lakói is ragaszkodnak az önállóságukhoz, a szuverenitásukhoz – hangsúlyozta.
Véleménye szerint a települések választott vezetői akkor tudják hatékonyan képviselni a közösségük érdekeit, ha kezükben tudhatják a megfelelő törvényi és anyagi eszközöket. Ezzel szemben az elmúlt évek tapasztalatai meglehetősen keserűek, hiszen folyamatosan központosítják az intézményeket, elvonják az önkormányzatok hatásköreit és a bevételeik jelentős részét, miközben az efféle centralizációról korábban már kiderült, hogy nem működik hatékonyan, lassú, drága és bürokratikus.
– Véleményem szerint hiba ezt erőltetni. Innen is arra kérem országunk vezetőit, tartsák ezt szem előtt, és ennek szellemében cselekedjenek.
Végül hangsúlyozta, hogy 48-as márciusi események büszkeséggel tölthetnek el minden magyart, hiszen olyan dicső, nemzetformáló tetteket hajtottak végre elődeink, melyek elemi erővel mutatták meg a világnak a magyarok ösztönös szabadságvágyát, nemzeti összetartozását.
– Vegyünk hát példát dicső nagyjainktól, és legyen erőnk szembe nézni a hibáinkkal, és ahol kell, legyen erőnk önvizsgálatot gyakorolni – zárta gondolatait Szlahó Csaba.
A polgármesteri beszéd után az ünnepség résztvevői, a helyi intézmények, pártok, civil szervezetek képviselői elhelyezték koszorúikat Petőfi Sándor mellszobránál.
Szöveg és kép: Varga Norbert
