Nem is gondolnánk, hogy a magyar papírpénz kialakulásának milyen fontos vecsési szálai voltak.
A világ első pénzjegyeit az ókori Kínában gyártották még az időszámításunk előtt. Arab közvetítés és Marco Polo utazása kellett hozzá, hogy Európa átvegye a találmányt. Az olasz világjáró hatására a 14. századtól a Velencei Köztársaság is megkezdte a papírpénz használatát. Aztán Flandria, az angolok, a svédek, majd a franciák jöttek. És szintén elöl a sorban egy újabb találmánnyal a magyarok, akik a világ első arany- és ezüstfedezet nélküli pénzét hozták létre az 1848–1849-es szabadságharc alatt. Ez volt a legendás Kossuth-bankó, a forint.
Nem is gondolnánk, hogy a magyar papírpénz kialakulásának milyen fontos vecsési szálai voltak. A hazai bankjegyek születése két vecsési közgazdasági zseni nélkül nem mehetett volna végbe.
Weisz Bernát Ferenc, Ferihegy bérlője
1845-ben, Mayerffy Ferenc halálakor Weisz Bernát Ferenc, pesti kereskedő kivette bérletbe a Vecséshez tartozó Ferihegy-pusztát. Itt egy gőz sörfőzőházat építtetett, amelynek messze földről csodájára jártak. A Ferihegyi sör márkanév lett a fővárosban, és márkanév az ország távoli tájain is. Fénykorában egészen a déli határig, Zimonyig szállítottak belőle. Weisz Bernát és felesége támogatói voltak a vecsési római katolikus templomnak is. Unokájuk a szabadságharc alatt, Buda várának ostromakor a nyugodt Ferihegyen született meg.
Közben a papa, a 49 éves Weisz Bernát társaival a magyar szabadságharc pénzügyi finanszírozásáért felelt, mint Kossuth Lajos egyik hű embere. Kossuth 1848-ban pénzügyminiszterként kezdte a szabadságharcot. Az elsők között hívta Weisz Bernátot a minisztériumba. Azt a Weisz Bernátot, akivel a reformkorban több munkán is együtt dolgozott; például a Védegyletben vagy a Vukovár-Fiume vasúton. A főszámvevőségi osztály igazgatójává nevezte ki, így Weisz Kossuth legbelsőbb pénzügyi tanácsadói közé került. Ő lett a magyar Állami Számvevőszék első elnöke! Csapatával feladatul kapták a magyar pénz létrehozását, melyet sikerrel teljesítettek. A következő levelet Kossuth írta Weisznek a pénz létrehozása körüli napokban:
„Ma egészségem igen rosszul van. Mindazáltal, ha Havas úr múlhatatlanul kíván velem értekezni, 6 órakor este szolgálatára állok. Délig aligha feküdnöm nem kell. Kérem kegyedet, hívassa magához Landerert, s ne sajnáljon vele értekezni a Trésor jegyek csinos nyomtatása iránt! Középen a textust magyarul, jobbról balról franciául s németül. 50, 100 és 10 Ft-osokat kívánnék nyomatni, hátán a kamatláb számvetését. Egyelőre 50 000 tízest, 10 000 százast és 20 000 ötvenest. Csinosnak kellene – magyar merített papirosra – mennyiért s mikorra készítené el? Ha olcsón nem csinálja, az Universitas nyomdájában készíttetem vagy lythographiroztatom. Az írott mintát visszavárom. Ajánlom magamat! Május 13. Kossuth”
Az első magyar nyelvű pénz, az ún. „Kossuth-bankó” megszületése még akkor is óriási siker volt, ha a szabadságharc leverésekor az osztrákok megsemmisítették. E nélkül a magyar szabadságharc hamarabb elbukott volna.
Halmi Deutsch Sándor, Felsőhalom felvirágoztatója
Ezután az önkényuralom évei jöttek, de az önálló magyar pénz igényét már nem sokáig lehetett elfojtani. A kiegyezés után a pénzügy a közös ügyek közé került, viszont a közös miniszteri posztot kilencszer is magyar ember töltötte be. A küzdelem folytatódott. 1878-ban létre jött az Osztrák-Magyar Bank külön intézettel Budapesten. 1892-ben újra megjelent a magyar papírpénz, amely most a korona nevet kapta. Ebben nagy szerepet játszott Kállay Béni közös pénzügyminiszter és Deutsch Sándor, „A Polgár”, aki főtanácsosként dolgozott a jegybankban. Ő az a Deutsch Sándor, aki Vecsésen szőlészetet hozott létre (Anna-telep), kastélyt, arborétumot építtetett és felsőhalomi gazdaságát mintagazdasággá fejlesztette. 25 éven át irányította vecsési uradalmát. Hat gyermeke közül a legfiatalabb, Halmy József lett később a mai Halmy-telep alapítója. A korona értékállónak bizonyult, csak az első világháborús vereség és az azt követő összeomlás tudta maga alá temetni. Deutsch Sándor a magyar papírpénz kifejlesztéséért nemesi címet kapott, és felvehette a vecsési birtokra utaló Halmi előnevet.
Kossuth Lajos és Kállay Béni nélkül nem lett volna magyar papírpénz. De mellettük a két vecsési közgazdász nevét is megjegyezhetjük az önálló pénzügy kapcsán.
Kiss Gábor, Vecsési Honismereti Kör
