1957 szeptemberében a Vecsési Felsőtelepi Általános Iskola 1./a osztályos diákjai 40 fővel kezdték a tanévet Várfalvi Győzőné vezetésével. A korszerűtlen, földszintes épület olajos padlójú, télen vaskályhával fűtött termében folyt az oktatás. A nebulók itt töltötték mindennapjaikat, tanultak, barátságokat kötöttek. A lányok összejártak, zsúrokat tartottak, a fiúk hajhúzással hozták tudomásukra, ha egy kislány tetszett nekik.

Lassan eltelt az első négy év, felső tagozatba kerültek, ahol Debreczi Zoltánné lett az osztályfőnökük. A beszerezhető tudást magukba gyűjtve 1965-ben befejeződtek az elemi tanulmányok, és elballagtak iskolájukból. Ki-ki folytatta képzését gimiben, iparitanuló-, vagy más középiskolában. A jó barátságok megmaradtak, továbbra is tartották a kapcsolatot.

1981-ben volt az első találkozó a Szakmaköziben, ahol a szakácsnak tanuló Pista készítette az ebédet.

Élték tovább az életüket, házasságok köttettek, gyerekek születtek, a fiúk katonáskodtak.

1998-ban nagyszabású ünnepléssel tartották a 33. évfordulót a Gyertyafényben. Az évek múltával egyre inkább családivá, barátivá lettek a találkozások. Elhatározták, hogy minden évben összejönnek valakinél (N. Laci, Á. Gyuszi, D. Eleonóra, K. András) Gyusziék muzslai birtokán többször is tartottak igen jó hangulatú bulit. A lányok finomságokat sütöttek, ételt, italt mindenki hozott, és a háziak is kitettek magukért. Pár alkalommal én is részese lehettem a találkozóknak, és megható volt látni, mennyire törődnek egymással, milyen szeretettel, figyelemmel viseltetnek egymás iránt.

Sajnos, néhányan már elmentek közülük, de a megmaradtak még jobban ragaszkodnak egymáshoz, akár egy nagy család!

Eljött a 60. évforduló. Alapos szervezéssel, körültekintéssel készültek. Végiglátogatták a betegeket, ki az, aki el tud jönni. Ági és családja – Terivel és Erzsikével, a fiúkkal mindenből kivette a részét – ételrendelés, teremdíszítés, ballagási ajándék elkészítése, kiosztása. A feladatok elvégzéséért szinte versengtek, hogy minél jobban sikerüljön a találkozó. A cukrászati remekműveket megint a lányok készítették, italokat mindenki hozott. Köszöntővel, verssel, prózával, vetítéssel színesítették az együtt töltött időt. Gyuszi és Karcsi most is megörökítették az eseményeket. A sors fintora, hogy Ági megbetegedett – ám így is jelen volt –, de szuper családja maximálisan helyt állt. Volt, aki nem tudott jönni a betegsége miatt.

Tiszta szívből kívánom, hogy még sokáig ünnepeljék ezt az egyedülálló, szeretetteljes kapcsolatot jó egészségben!

 Mersitz Ilona