A hosszúlépés nemcsak egy nyári fröccsfajta, de 2013 óta így nevezik a budapesti tematikus sétákat is. Ezeken a sétákon feltárul a főváros ezernyi arca különböző nézőpontokból. Két hasonlóan érdekes séta várta az érdeklődőket Vecsésen nyár elején; és szerencsére mindkét séta tömegeket mozgatott meg.
Szent Iván-éji séta a Halmi-turjánon
Június 23-án este szentivánéji sétát rendezett a Vecsési Madárles és a Vecsési Honismereti Kör. Kissné Fehér Judit ötletére egy régi magyar hagyományt, a Szent Iván-éji mezőjárást újította fel a két csapat. Mivel a tanösvény napra pontosan egyéves lett, így ez egy születésnapi séta is volt egyben. A szép számú gyaloglónak természeti és helytörténeti érdekességekről mesélt Kiricsi Ágnes, Lengyel Hajnalka és Kiss Gábor.
A turján szakkifejezést a természetvédelemben olyan lápi élőhelyre alkalmazzák, mely egykor egy medermaradványokban kialakult mocsár volt. Sajnos mára csak foltokban maradt meg hasonló vegetáció az országban. Jelenleg a turjánra a környezet mikrodomborzati formáinak köszönhetően jellemző a mozaikosság. Ezen adottsága miatt a tanösvény környéke igen gazdag élővilággal rendelkezik, fontos pihenő- és telelőhely a vonuló- és partimadarak számára. Az összetettebb, változatos felszín növeli a fajgazdagságot, ezáltal kiváló példa a táji biodiverzitásra. Helytörténeti szempontból megemlítendő, hogy a tanösvény helyén feküdt a középkorban Halom falu egy része. A 19. században Halom helyén jöttek létre a felső-, közép- és alsóhalomi gazdaságok. Ezen a területen volt birtokos az Andrássy és a Halmy Deutsch család. Nekik köszönhető két településrész, az Andrássy- és a Halmy-telepek kialakulása.
Múltidéző séta az Ófaluban Misi bácsi vezetésével
Július 2-án Frühwirth Mihály tartott egy sétát, ahol a hajdani falu fő utcájának házairól és az ott élő emberekről mesélt. Az esemény szervezői és segítői Frühwirthné Halász Melinda, Egri Bálint, Frühwirth Anna és Horváth Ferenc voltak. A mai számozás szerint a Fő út 54-től a Fő út 80-ig ismerkedhettünk meg a házak és lakóik régi történeteivel.
A Már vendéglő, a kápolnával is rendelkező Tagscherer-ház, a jegenyefasorok, a hajdani kántoriskola, a templom és a plébánia, a Herbacsek-ház kerékvetője, Uitzék tetőkeresztje, a Gazdakör zászlaja, a kőművesek, a falusi színjátszók, a zenészek, a tejesek és a többi érdekesség mind-mind a mai Vecsés szellemi és kulturális alapját mutatta be nekünk. Egy olyan gazdag múltat, amelynek segítségével igazából a jövő is megtervezhető, nélküle pedig a jövő csak egy ide-oda csapongás. Misi bácsi történetei és képei egy olyan monográfiáért kiáltanak, amely bemutathatná településünk születését és a hajdani Falu életét. Frühwirth Mihály sok-sok munkája kerek egésszé válhatna, és generációk tanulhatnának a múlton keresztül saját világukról is. Várjuk a következő sétát. Sétákat. Gyalogolni jó!
Kiss Gábor, Vecsési Honismereti Kör
