Ahogy minden évben, úgy idén is május elején rendezték az írásbeli érettségiket. Vecsésen a Petőfi Sándor Római Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumban várta a feladatsor a fiatalokat.
S bár maga az érettségi csak néhány nap, az előkészítő munkákat már februárban elkezdték, amikor megtudták, hányan érettségiznek, hányan adták be a jelentkezésüket. Onnantól kezdve folyamatos volt a munka, rengeteg adminisztrációval, jelentéssel, összességében az egész egy hosszú és átfogó feladat.
A Petőfiben idén 52 végzős diák és 21 olyan tanuló vizsgázott, aki előrehozott érettségit szeretett volna tenni valamelyik tantárgyból.
– A magyartól némileg tartottak idén a végzősök, a 2020-ban érvénybe lépett Nemzeti Alaptanterv szerinti változások miatt. A korábbi években, ha valakinek volt egy kis íráskészsége és tudott fogalmazni, az írásbeli magyarérettségit simán megcsinálta, akár külön tanulás nélkül is. Ettől az évtől azonban a különböző korszakokhoz, irodalmi stílusokhoz, alkotókhoz kapcsolódó műveltségi kérdéssor is része az írásbeli vizsgának
– mondta Telek Péter Pál, az iskola igazgatója.
– Emiatt a szóbeli témaköröket is átvették a tanárok a diákokkal legalább egyszer. Annyi előnye van ennek az új rendszernek, hogy az írásbeli alapján a tanulók láthatják, hol vannak hiányosságaik, és a szóbelire ezeket még tudják pótolni – tette hozzá az intézményvezető.
– A szövegértési feladat összetettsége folytán ugyancsak feladta a leckét, viszont az esszé nem volt igazán nehéz. A többség a Karinthy-novella elemzését választotta, de a Babits életművét bemutató esszé megírásához a tanulók használhatták a szöveggyűjteményt. Matematikából ugyancsak volt két új témakör, ami az új NAT szerint került a középszintű érettségi követelmények közé, de ezeket is kifejezetten gyakoroltuk a felkészülés során – értékelt az igazgató.
– A történelem is nehezebb volt, voltak olyan feladattípusok, amilyenek eddig nem szerepeltek az érettségi vizsgán. De leginkább az jelentett nehézséget, hogy ezekhez az új típusú feladatokhoz tantárgyanként csupán egyetlen hivatalos mintateszt állt rendelkezésre az Oktatási Hivatal oldalán – kapcsolódott be a beszélgetésbe Bekkerné Fenyő Ágnes igazgatóhelyettes.
– Jó lett volna, ha több lehetőség van a gyakorlásra, mert ezek az új feladatok, ha nem is feltétlenül nehezebbek, de jelentősen mások voltak, mint amilyeneket az előző években megszokhattunk. Az angol és a német például könnyebb volt, közép- és emelt szinten is, de a biológiáról azt mondták a vizsgázók, sőt még a tanárnő is, hogy éppen csak egy kicsivel volt könnyebb, mint a korábbi években az emelt szintű vizsga volt – értékelt az igazgatóhelyettes.
Az mindenesetre elmondható, hogy a kollégák tisztában voltak az új előírásokkal és követelményekkel, és amennyire tőlük telt, az órák menetébe beiktatták és gyakorolták az új feladattípusokat.
Ötödik tantárgynak a legtöbb, mintegy 10-12 tanuló a testnevelést választotta, sokan érettségiztek biológiából és kémiából, hárman digitális kultúrából (ez az informatika tantárgy új elnevezése), továbbá egy-egy diák fizikából és hittanból tett érettségi vizsgát.
Az iskola vezetői elmondták, hogy a tanulók körében egyre népszerűbb az írásbeli érettségi projektmunkával történő kiváltása, amire a hatályos szabályozás lehetőséget ad fizikából, biológiából, földrajzból és vizuális kultúrából. Ebben az esetben nem az előírt 20 tételből kell a tanulónak felkészülnie, hanem hónapokon keresztül egy projektet dolgoz ki, melynek során a felkészítő tanár iránymutatása mellett önálló kutatást, méréseket végez, munkanaplót és fényképeket készít, mindezeket rögzíti, és a kész munkát a szóbeli érettségi vizsgán be kell mutatnia és meg kell védenie. A dolgozatával kapcsolatban tanára kérdéseket tesz fel neki, melyeket ott helyben kell megválaszolnia.
Ezt a vizsgázási módot sokan egyszerűbbnek tartják, és egyben az egyetemi tanulmányokra is készülnek vele, hiszen a projektmunkát hasonlóan kell elkészíteni és megvédeni, mint az egyetemen a szakdolgozatot. Vannak persze olyanok is, akik úgy gondolkoznak, hogy egy ilyen komoly munkára év közben nincs kapacitásuk, inkább az órákon tanultakból készülnek fel – mindenesetre az tanulóbarát, hogy van választási lehetőség – mondta Bekkerné Fenyő Ágnes igazgatóhelyettes.
A diákok az elmúlt évekhez hasonlóan ugyanúgy csokit, szendvicset, italt, szőlőcukrot hoztak magukkal az írásbeli vizsgára, de sokan hoztak kabalát, keresztet, szentképet is segítségnek. A ballagás napján a templomban minden végzős kapott egy-egy golyóstollat, melyet dr. Huszka Mihály plébános atya előzőleg ünnepélyesen megáldott, kérve az égiek segítségét, hogy az e tollal megírt vizsgadolgozatok a lehető legjobban sikerüljenek. A középiskolai felvételi, mint első megmérettetés után az érettségi vizsga, az igazán nagy próbatétel a diákok életében. Míg a felvételi teljesítményét sokszor lerontja a túlzott stressz, valamint a rutin hiánya, az érettségi annyiban más, hogy ennek feladattípusait és helyzeteit nagyon sokat gyakorolják a diákok az iskolában, ráadásul a többórányi írásbeli alatt van idejük megnyugodni, és nem is egyetlen napon kell jól teljesíteniük, hanem több napra elosztva kell számot adniuk tudásukról. Erre fel lehet készülni, a szóbelire pedig koncentráltan tudnak tanulni.
A nagyobb továbbtanulási arány elérését szorgalmazzák
A diákok továbbtanulási terveiről az igazgató elmondta, míg korábban az volt a cél, hogy leérettségiztessék a gyerekeket, mára a minél nagyobb továbbtanulási arány elérését szorgalmazzák. A tagozatos képzés bővítésével is azon dolgozunk, hogy olyanok jelentkezzenek hozzánk kilencedik osztályba, akiknek továbbtanulási ambícióik vannak. Örömteli, hogy az angol–német emelt szintű tagozatos osztályból idén is szinte mindenki jelentkezett felsőoktatási intézménybe. A pályaorientációban természetesen a diákok segítségére volt az osztályfőnök, a szaktanárok, valamint az iskolapszichológus is. Természetesen a felsőoktatási intézmények is tartottak bemutatkozó rendezvényeket, és a különféle egyetemeknek mind megvannak a saját szempontjaik szerinti pontszámításuk, úgyhogy a tanulók is egyre tudatosabban készülnek, mert tudják, mire, hol kaphatnak többletpontot, például azzal, hogy eljárnak valamely egyetem felkészítőjére. Hogy kinek mennyire reálisak a továbbtanulási tervei, az persze csak az érettségi eredmények tükrében derül ki.
– Mindenesetre azt szeretnénk, az érettségi belépő legyen, ne pedig végállomás – összegzett az igazgató.
Sz. Gy.
