Évek óta hagyománnyá vált nálunk a magyar kultúra napjának megünneplése.  Ez alkalomból egy színdarabot tekinthetünk meg minden évben iskolánk színpadán, illetve iskolai vers- és prózaíró pályázatot hirdetünk meg felső tagozaton.

A színdarabok mindig Gáspárné Hatvani Gabriella tanárnő aktív közreműködésével valósulnak meg, hiszen a darabokat évről-évre ő írja, és a saját osztályával, illetve a dráma szakkör résztvevőivel adják elő.

Az idei darabot 3 közönség is megtekinthette: január 22-én, 23-án és 24-én. Először a főpróbát nézték meg a Falusi Óvoda ovisai, aztán a szereplők szülei egy délután, majd az iskola alsó és felső tagozata.

A színdarabot kifejezetten a diákjai számára írta meg Gáspárné Hatvani Gabriella tanárnő, hogy minden tanítványa a számára testhez álló szerepben játszhasson, figyelve a karakterek és a gyerekek hasonlóságaira, illetve, hogy ki mennyire szeret szerepelni. További tényező is befolyásolta a darab témáját: a rendelkezésre álló sok cowboy-kalap adta a történet alapötletét. A sztoriról röviden: egy amerikai kis western faluban kiállítanak egy világhírű festményt, amelyre szemet vet egy pár gonosztevő. A lopás sikerül, nem kis bonyodalmat okozva a falu lakosainak életében. A történet végére minden a helyére kerül a titokban nyomozónak felcsapott idős néninek köszönhetően.

A szereplő gyerekek nagyon élvezték a színészi játékot, a szereptanulás és a próbák is gördülékenyen zajlottak ennek köszönhetően. A közönség hatalmas tapssal jutalmazta a vidám kis darabot és előadóit.

A színdarab után kihirdettük a felső tagozatos vers- és prózaíró verseny eredményeit, amelyek a következők lettek: 5-6. évfolyam: 1. helyezett: Czotter Alíz 5.a (novella), 2. helyezett: Urgyán Fanni 5.b (novella), 3. helyezett: Kurucz Lili 6.a (vers). 7-8. évfolyam: 1. helyezett: Haraszti Rita 8.b (vers), 2. helyezett: Kun Csenge 7.b (vers), 3. helyezett: Horváth Izabella 7.b (próza).

Ezúton köszönjük a színházi élményt, továbbá gratulálunk a tanárnőnek, a szereplő gyerekeknek és a verseny helyezettjeinek!

Busa Szilvia, fotó: Hanti Mirtill