A Vecsési Hagyományőrző Zeneegyesület Fúvószenekarának évadjai minden évben igazán gazdagok. Közönséggel való találkozásaik oka változatos. Koncertektől az egyházzenei szolgálaton keresztül nemzeti ünnepeinken való közreműködésig terjed.
A Vecsési Kalendárium 2024 kiadványban ifj. Fazekas József, a VHZ elnöke éves összegző írásából két jeles eseményt érdemes kiemelni a VT olvasói számára is, ami kevés figyelmet kapott az újságban. Ebből idézünk:
„Van a Landesratnak egy ragyogó kezdeményezése, Familien Musik néven. Már a neve mutatja, hogy itt családok alkotják a zenekart. A család az, ami a legfontosabb egység, ha az működik, akkor könnyebb az értékek létrehozása és megőrzése, továbbadása. A mi családunkban is nagypapától az unokáig, az unokatestvérig volt képviselet, ami azt is jelenti, hogy generációk éltetik ezt az értéket. Sajnos, a járvány miatt két év kimaradt, de most október 21-én, a mi rendezésünkben, itt, Vecsésen ismét zenélhettek a muzsikus családok. Rajtunk kívül még négy család tisztelte meg az eseményt. Közös ebédet követően a Szent Kereszt templomban Hefler Gábor atya mutatott be szentmisét, majd a Grassalkovich iskola aulájában – már közönség előtt – a családok 20-20 perces műsort adtak elő. A nagyon jó hangulatú találkozót közös vacsora és beszélgetés zárta le.
November 11-én volt a három évente megrendezésre kerülő Landesrat Blasertreffen döntője Csolnokon. A német nemzetiségi zenekarok versenyét a VHZ már négyszer nyerte meg, egymásután. Ezt a mostani vetélkedést kihagytuk, de azért jelen voltunk teljes létszámmal, mert eredményhirdetés után mi adtunk gálaműsort.
Volt még egy jelentős mozzanata a döntőnek. A mindenkori győztes kap egy míves, hímzett zászlót. Az a zenekar, aki háromszor lesz a legjobb, az végleg megtarthatja. Mi már négyszer nyertünk, de a zászlóátadás eddig elmaradt. Most ezt is pótolták és megkaptuk ezt a szép és eszmei értékét tekintve, felbecsülhetetlen trófeát.”
És még maradunk a VHZ háztáján. A VT decemberi számában beszámoltunk a VHZ karácsonyi ajándékkoncertjéről. Ebben írtunk a jubiláns zenészek köszöntéséről, így arról is, hogy két örökifjú muzsikus már 70 éve a vecsési zenei közösség tagja. Páratlan jubileum, megérdemlik, hogy idézzünk a méltatásként elhangzottakból:
„Kovács József, Józsi bácsi gyermekként (Karai) Moci bácsi zenekarában kezdett el zenét tanulni, évtizedekig volt a zenekar Esz klarinétosa, majd amikor már a fújás nehézségekbe ütközött, lett az ütő szekció oszlopos tagja. Évekig zeneegyesületünk vezetőségi tagja volt, aktív részeseként a közösség mindennapjainak! Önzetlen munkásságának eredményei a színpadlépcső, a projektor állvány és még sorolhatnánk, örökre velünk maradnak.”
„Fazekas József, Józsi bácsi gyermekként ugyancsak Moci bácsi zenekarában kezdett el zenét tanulni, zenészként, vendégzenészként szinte mindegyik, városunkban működő fúvós és szimfonikus zenekar muzsikusa volt! Évtizedekig volt a zenekar szóló klarinétosa, szaxofonosa, édesapja halálát követően a Vecsési Fúvószenekar zenészei által felkért karnagya volt. Példamutató, önzetlen zenei és zeneszerzői tevékenysége által örökre beírta magát városunk zenei életének történelemkönyvébe!”
1953 óta a zeneegyesületben, illetve elődszervezeteiben végzett önzetlen, áldozatos munkásságuk elismeréséül adományozták számukra a jubileumi emlékérmet.
Isten tartsa meg őket közöttünk még hosszú időn át!
Szalontai János
