A II. világháború előtt Vecsésen három kastély állt. A ferihegyi, az Andrássy- és a Halmy-kastély. A ferihegyi volt a legrégebbi, 1848-ban épült. A legendás 1848-as évben. Építtetői Weisz Bernát Ferenc és Jurenák Frigyes, Ferihegy bérlői voltak, akik a kor leghíresebb építészét, Feszl Frigyest kérték fel a feladatra. Feszl rengeteg igényes munkája közül a leghíresebb a pesti Vígadó épülete. Hadd idézzem fel a viharos 1849-es év két történetét, melyek a vadonatúj kastélyban játszódtak.
Weisz Bernát Ferenc, ferihegyi birtokos volt Kossuth egyik fő embere a pénzügyek területén. A magyar szabadságharc pénzügyi hátterének megteremtése többek között neki köszönhető. 1849 májusában a ferihegyi kastélyban született meg az unokája, akit Munganaszt Endre vecsési plébános keresztelt meg. Ez azokban a hetekben volt, mikor Görgei felszabadította Budát és Pestet. A harcok miatt Weisz lánya a ferihegyi kastélyba menekült, ahol életet adott a kis Johanna Borbálának. Az édesapa, Weisz veje, az a Geibel Károly volt, aki megteremtette a magyar könyvkiadást. Ő is jobban tette, hogy Ferihegyre húzódott vissza, mert a császári hatalom már kerestette bátor, cenzúraellenes kiállása miatt. A fiatal házaspár a kastélyban vészelte át 1849 őszét, a bukás heteit, utána viszont Szászországba menekült. Ott, Lipcsében jelentette meg Geibel az első több kötetes Magyarország története feldolgozást Szalay László tollából. Később rengeteget tett a német irodalomért. A németek a családot, mint az egyik legnagyobb könyvkiadó dinasztiát tartják számon ma is.
Ők a kastélyból menekültek, de egy fiatalember a kastélyba menekült. A fiatal Lónyay Menyhért pénzügyi államtitkár volt a Szemere-kormányban. Menekülése közben Vecsés-Ferihegyre jutott, ahol Jurenák Frigyes, ferihegyi birtokos bújtatta el. Lónyay, mint „gazdasági írnok” tartózkodott a pusztán, természetesen álnéven. Jurenák egy nap nagy vadászatot rendezett, ahová egy befolyásos császári ezredest is meghívott. A vadászat végén az „írnok” színlelve kérte Jurenákot, hogy vigye be Pestre. Jurenák elutasította a kérést. Az ezredes ezt hallva felajánlotta, hogy majd ő beviszi. Lónyay Menyhért így került Pestre, ahonnan tovább folytatódott menekülése.
Az amnesztia után Lónyay miniszterelnök, majd közös birodalmi pénzügyminiszter lett, később pedig az Akadémia elnökeként tevékenykedett. Ő rendezte sajtó alá Széchenyi kéziratos hagyatékát. Az elsők között volt, akik felismerték Charles Darwin evolúciós elméletének fontosságát. Elnöksége alatt lett az Akadémia tagja Eötvös Loránd, és ekkor vezette be Magyarország a méterrendszert. Ferihegyet sem felejtette el. 1872-ben nyaralója, birtoka lett Pusztaszentlőrincen, nem messze a kastélytól. Itt befolyását latba vetve ő lett a pestszentlőrinci vasútállomás létrehozója, és ezzel a modern Pestszentlőrinc egyik alapítója. Nevét ma is őrzi a Lónyay-telep.
A kastély története tovább folytatódott, egészen addig, míg a második világháborúban le nem rombolták. Helyén ma hazánk nemzetközi repülőtere működik. Ha a Ferihegy 2 terminálon kiállunk az indulási oldalon a teraszra, és Buda felé nézünk a parkoló repülőkre, akkor nagyjából meg is van a régi kastély helye. A kastélyé, amely a szabadságban született és a legvéresebb háborúban pusztult el.
(A készülő „Vecsési 48-asok” című könyvem alapján.)
Kiss Gábor, Vecsési Honismereti Kör
