A primadonna, az ejtőernyős és a vitorlázó repülés nemzetközi hírű versenyzőjének vecsési története.
Még nem volt repülőgép, mikor 1883-ban egy léghajó kényszerleszállást hajtott végre a Vecsés melletti Felsőhalomban. Fedélzetén három ember utazott, köztük a kor egyik leghíresebb színésznője, Pálmay Ilka. Pálmayt Johann Strauss, a világhírű zeneszerző a legzseniálisabb művésznőnek tartotta, Krúdy Gyula pedig Primadonna címmel regényt írt az életéről. A légi út a regényben is szerepel, és még az írói képzeletnek sem kellett nagyon kiszíneznie, ami valójában történt. Először is nő még nem ült Magyarországon léghajóban Ilka előtt, másodszor óriási szerencse volt, hogy épségben szállt le, és olyan helyen a léggömb, amely nem volt Ilka számára ismeretlen. Ugyanis a leszállást nem ide tervezte a ballon irányítója, Viktor Silberer. De ha már így történt, pillanatok alatt összefutott a felsőhalmi birtok és Vecsés apraja-nagyja. Itt volt Arndorfer Alajos, plébános, sőt még Eötvös Loránd is, aki Pestszentlőrinci nyaralójában figyelt fel a léggömbre, és lóra pattanva Halomig üldözte. A tudás iránti vágy és a kíváncsiság így hajszolta településünkre a híres fizikust. Pálmay Ilka szívének viszont egy fiatalember látása esett leginkább kedvére, a tömegben ugyanis megjelent a vecsési állomás vasúti tisztje, aki a színésznő testvére volt. Ő és apósa látta aztán vendégül az utazókat a Szuboticzai Kiss rezidencián, a híres vecsési 48-as, Kurtz Sándor rokonainál. Este még egy meglepetés várta a testvére családjával mulató színésznőt. Megérkezett egy ifjú svábokból álló rezesbanda, és hajnalig húzta a sváb és magyar nótákat. „A vacsora közben megszólalt egy trombitakar. A vecsési banda jött szerenádot rendezni. Most vannak a munka öregében, és mégis eljöttek oda. Amit nem tudtak betéve, kottáról játszották le. Kotta a parasztsuhancok előtt! És mily kielégítő összejátszás. Falusi bandánál valóban bámulatra méltó…” – írta a pesti újságíró, aki a léghajó harmadik utasa volt.
Világcsúcs Vecsésen
Ennek a történetnek is egy hölgy lesz a főszereplője. A Fővárosi Kertészet hajdani könyvelője, Rajcsányi Mária. Azzal írta be magát a repülés- és helytörténetbe, hogy ejtőernyőjével világcsúcsot ugrott, és egy vecsési szántóföldön landolt. 1958-ban éjszakai magassági világrekordot ért el Vecsés határában. Először ugrott a világon 4200 méteres magasságból. „… És mint egy modem karácsonyi angyalka, lebegett éjnek idején vagy 20 percig a csillogó város felett. Az éjszaka, mint puha fekete bársony, és ő most 3000 méterről belelebeg abba a tejfehér glóriába, amit a villanyfények izzása vont a város fölé. Húsz perc után a vecsési határ szántóföldjén állt…” Később az ejtőernyős ugrás háromszoros magyar bajnoka lett. Akkoriban járta meg a világűrt az első nő, az orosz Valentyina Tyereskova. Így beszélt róla a mi hősünk: „Mit kellett Valentyinának tanulnia és sportolnia ahhoz, hogy végül is a kozmoszban társalogjon űrrepülő társával, és az egész világ hallhassa hangját űrhajója fedélzetéről. Ha csak arra gondolok, hogy milyen fáradt voltam egy-egy ejtőernyős versenynap után, akkor tudom igazán csodálni Valentyina hősiességét.”
A pilóta, aki kezet fogott a holdrepülő Neil Armstronggal
A vecsési Túry Gábor hívta fel figyelmemet a nagybátyjára, Túry Kornélra (1934–1977), aki válogatott vitorlázó repülő volt.
A vitorlázó repülés „egy sportág, melyben a repülés szépsége összefonódik a vadász, vagy horgász szenvedéllyel. A vitorlázórepülő hosszú siklások közben minden tudását és figyelmét összeszedve vadászik emelkedő légáramlatokra, melyekbe belekörözve felemelkedik a felhőkig, majd újra siklani kezd. Így repül meg több száz kilométeres távolságot.”
Ebben a sportágban lett magyar bajnok, magyar válogatott és nemzetközi hírnevű versenyző Túry Kornél. 1970-ben az USA-ban rendezett világbajnokságon harmadik lett Magyarország. A díjátadón a holdrepülő Neil Armstronggal foghatott kezet, sőt később beszélgettek is! Túry volt az első, aki egyhuzamban 500 km felett repült Magyarországon. A távot Békéscsaba és Győr között tette meg. „A meteorológia a fő erőssége, jó érzékkel tud következtetni az idő alakulásából a helyesen megválasztott útvonalra.” Fiatalon halt meg. Vecsési temetésén repülők húztak el a település felett a tisztelet jeléül. Túry Kornél nővére, Babi ma is él, és nagyon sokat segített nekem egy hihetetlen és szép történet tisztázásában, amely a mai Bálint Ágnes Emlékházban játszódott 1944-ben. De az már egy másik történet lesz…
Kiss Gábor, Vecsési Honismereti Kör
