Előző részben az iskola történetében az 1800-as évek közepéig jutottunk el. A Historia Domus bejegyzései nem adnak sok információt a következő évtizedekre. A századforduló oktatási rendszerére nagy hatással volt a népoktatásról szóló 1868. évi 38. törvény. Az iskolákban, hivatalokban a magyar nyelv vált hivatalossá.
Róder Imre 1878-ban került Vecsésre segédtanítónak, akit 1880-ben választottak meg kántortanítónak, és ekkor határoztak arról az ő javaslatára, hogy a német helyett a magyar legyen az oktatás nyelve.
A növekvő létszám miatt bővíteni kellett az iskolarendszert, ennek fontos állomása volt a Fő út 40. szám alatt 1905. szeptember 1-jén megnyílt új állami elemi népiskola
Egy érdekesség: Táncsics Mihály unokája, Csorba Ida 28 éves korában, 1906-ban került Vecsésre, és oktatta az ifjúságot évtizedeken át. Leszármazottai, Táncsics dédunokái és ükunokái közül szintén többen tanárok lettek településünkön. A család majdnem száz évig tanította Vecsés ifjúságát.
Népesség és iskolahelyzetkép
Az oktatás gondjainak megértéséhez tegyünk egy kitekintést a település létszámára és iskoláira. 1890-ben háromezer a lakosság száma, ez folyamatosan emelkedik. Az Andrássy-telep parcellázása kezdetétől (1910-ben hétezer, 1920-ban kilencezer lakos) az egyre növekvő gyermeklétszámot a Falusi iskola látta el. A Felsőtelepi iskola megnyitása (1916) sokat javított a helyzeten. Az Andrássy-telepi elemi iskola megnyitása (1928-ban közel 13 ezer a lakos) az alsó tagozat számára adott lehetőséget. A felsősök a Faluba és a Felsőtelepre jártak tanulni. 1930 után a Halmy-telep parcellázásával és a lakosság ugrásszerű növekedésével (1940-ben 14 ezer lakos) zsúfolttá váltak az iskolák.
Háború után
A Falusi iskolában öt épületben folyt az oktatás, amelyek egymástól több száz méterre helyezkedtek el. A testnevelés órákat a szabadban, vagy egy volt csirkekeltetőből kialakított tornaszobában tartották.
1948-ban új igazgatóságot hoztak létre valamennyi iskola központosításával, amelyet a Központi Állami Általános Iskolában (Falu) helyezték el. Igazgatója dr. Cservinka Jenő volt.
1953-ban az iskolák közös igazgatása megszűnt. Három önálló igazgatóságot hoztak létre. A Központi Iskolának 770 tanulója volt. 1957-ben az intézmény neve változott. 1. számú Általános Iskola lett, létszáma 1960-ban 667 fő.
Az iskolában 1964–1973 között gimnázium is működött, és négy évfolyam érettségizett le.
Rendszerváltozás után
Az első szabadon választott önkormányzati képviselő-testület – a számos sürgősen megoldandó probléma mellett – egyik legfontosabb feladatának egy új iskola felépítését tervezte. Hamarosan döntés született egy tornacsarnok és egy iskola felépítése állami támogatásának megpályázására. Az állam nagyon kedvező, alanyi jogú támogatásra – 40 és 50%-ban – biztosított lehetőséget, amelyre az önrész rendelkezésre állt.
Elkezdődött az iskola tervezése, majd 1992. szeptember 21-én sor került az alapkő letételére. Megkezdődött az új, korszerű, 16 tantermes, szaktantermekkel, szertárakkal, tanári és igazgatói szobával, tornacsarnokkal és egyéb helyiségekkel rendelkező iskola építése, amelynek használatba vétele több lépcsőben történt. A tornacsarnok 1994 tavaszán, majd az alsósok tantermei kerültek átadásra. Az építkezés teljes befejezésére, az új létesítmény átadására 1996. szeptember 16-án került sor.
Az iskolában német nemzetiségi nyelvi, valamint két tanítási nyelvű oktatás folyik. Az iskola aulájában színpad van, ami kulturális rendezvények megtartására is alkalmas. A tornacsarnokban szabványos méretű kézilabda- és kosárlabdapálya található, továbbá könyvtárral, ebédlővel és minden igényt kielégítő sportudvarral rendelkezik.
A létszáma 1990-ben 369 fő, 2015-ben 472 fő volt. Jelenleg 449 diákja van.
Az iskolát 1990-ben 1. sz. Általános Iskolának, 2000-től Falusi Általános Iskolának (Dorfschule Wetschesch), 2015-től pedig Grassalkovich Antal Német Nemzetiségi és Kétnyelvű Általános Iskolának (Anton Grassalkovich Grundschule Wetschesch) nevezik.
Az intézmény vezetői voltak: Ötvös Józsefné (1988–1993), egy éven át Csík Józsefné megbízott igazgatóként, dr. Patkós József (1994–2006). 2006-tól napjainkig Sárdi Krisztina Anna az intézményvezető.
A Grassalkovich Antal Német Nemzetiségi és Kétnyelvű Általános Iskola 2014. szeptember 1-jétől került Vecsés Város Német Nemzetiségi Önkormányzatának fenntartása alá.
Az alma mater történetéről bőséges információval szolgál Hanti Mirtillnek, az iskola tanárának „A Falu 225 éves iskolája” című könyve, amely tavaly, a jubileum évében került kiadásra.
Ma az intézmény a város egyik legszebb épületegyüttese, és minden igényt kielégít diák és pedagógus számára, biztosítja és teljesíti a vele szemben támasztott követelményeket.
Szalontai János, az összeállításhoz Kiss Gábor és Gál István adatai forrásként szolgáltak
