Február 4-én az önkormányzat támogatásával a honismereti kör pár tagja kiutazott Grazba a Halmy család barátaihoz. A vendéglátó osztrák család nagyon kedvesen fogadott bennünket, és a következőkre jutottunk.
Kilenc nagyméretű olajfestményt, amelyek a családtagokat ábrázolják, határozatlan időre kölcsön adnak. Az a feltételük, hogy a festmények méltó helyen legyenek kiállítva. Fotókat is adnak át szkennelésre. Ezek a fotók Halmy Józsefet, de főként a feleségét és fiát ábrázolják. Vannak közöttük felsőhalmi életképek, melyeken a korabeli Vecsés lakói is feltűnnek. A kastélyról, amelyről mindössze két képet ismertünk eddig, mind belső, mind külső felvételek kerülhetnek haza. Végül vannak az ősökről is képek, amelyek még a 19. század végén készültek.
A festményeken és a fotókon kívül magyar és német nyelvű levelek is színesítik, élesítik a család múltját. A magyar nyelvű levelek gyönyörű szókinccsel íródtak. Van egy köztük, amelyik egyszerre nyűgözött le mindannyiunkat. Érdemes idézni belőle.
„… Tizenharmadik születésnapodon, édes fiam, mely vallásunk hagyományai szerint határkövet képez a zsenge gyermekkor és az ifjú között, egy tanácsot adok az életre. Légy mindig férfi! Vir integer! Légy a munkát szerető, a munkásokat mindenkoron megbecsülő, minden jó és nemes iránt lelkesülő, igazmondó, soha a becsület útjáról le nem térő férfi! Légy azonban mindenképpen szüleidnek hű, szerető gyermeke, testvéreidnek önfeláldozó támasza, jó, igaz és hű barát!…” (Halmy Sándor nagypapájának, Wolfner Tivadarnak a levele a nagybácsihoz, Wolfner Jánoshoz. 1907.) Ezt a levelet kapta születésnapjára édesanyjától, özvegy Halmy Józsefnétől 1949-es emigrációjában Halmy Sándor.
Az osztrák család birtokában ezen kívül még vannak tárgyak, további fotók, levelek és festmények is. A közeljövő tárgyalásain fog eldőlni, hogy ezek Magyarországra kerülhetnek-e. Itt érdemes egy 1777-es szekrényt kiemelni, amely valószínű, a kastélyban állt, illetve egy 1699-es családi karddobozt.
Ahogy a tárgyak, úgy a szóbeli közlések is fontosak voltak. Halmy Sándorról és feleségéről sok mindent megtudhattunk. De mindez, illetve a hagyaték gazdagsága szétfeszítené a Vecsési Tájékoztató kereteit. Ezért a feldolgozás alatt álló források egy kiállításon, különböző előadásokon és talán egy újabb könyvben kerülnek bemutatásra.
Kiss Gábor, Vecsési Honismereti Kör
