Invazív és kártékony növény, amely pollenjei milliók életét keserítik meg a szezonban.

A tavasz beköszöntével a pollenszezon is kezdetét veszi, de az enyhe időjárásnak köszönhetően idén már jóval korábban, januárban megjelentek a panaszt okozó első pollenek. A mogyoróval indult és az égerrel folytatódott, majd megjelentek az allergiások körében már több problémát okozó nyírfa, kőris és pázsitfűfélék pollenjei a tavaszi, nyár eleji időszakban. E sorok írásakor a pázsitfűfélék és a csalánfélék közepes koncentrációval vannak jelen a levegőben. Nyáron jellemzően a különböző fűfélék, gyomok és gabonák okozzák a legtöbb irritációt az arra érzékenyeknél, június végétől pedig hangsúlyossá válik a parlagfű ellenei védekezés.

Kártékony vagy gyógynövény?

Bár számos alkalommal bizonyítást nyert, hogy igen kártékony, invazív és veszélyes növény, sokakban még mindig él az a tévhit, hogy a parlagfűnek jótékony hatásai vannak, ezért például a növényből készített teát egyesek gyógyteaként fogyasztják. Akik így tesznek, tévúton járnak, a parlagfűnek nincs igazolt gyógyászati értéke. Ezt támasztja alá a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar és az SZTE Általános Orvostudományi Kar kutatói által végzett állatkísérlet is, mely során a növény tartós alkalmazásának veszélyeit kutatták és a kísérletek alkalmával agy- és vesekárosító hatást figyeltek meg. Bár azt nem állítják, hogy a patkánykísérletek során tapasztalt toxikus hatások embereknél is kialakulnak, az a következtetés józan ésszel is leszűrhető, hogy az eredmény nem a biztonságos felhasználást igazolja. A régi füveskönyvek sem említik a parlagfű jótékony hatásait, élelmiszernövényként történő használatáról sem állnak rendelkezésre megbízható adatok. Mivel a parlagfű Észak-Amerika őshonos növénye, Magyarországon csak az 1920-as években terjedt el, hiába keressük a régi, hagyományos európai gyógynövények között. Jótékony hatásáról szóló téves nézetek leginkább az elmúlt egy-másfél évtizedben kezdtek terjedni hazánkban.

Sokan szenvednek miatta

Az allergiás reakciók sokfélék lehetnek, az enyhébbektől egészen az életminőséget jelentősen befolyásoló markáns tünetekig, sokféleképpen reagálhat a szervezet. A szénanátha olykor szűnni nem akaró tüsszögéssel, orrfolyással, orrdugulással, torokkaparással, szemviszketéssel és könnyezéssel jelentkezik, és általában addig nem enged a „szorításból”, amíg az allergiás reakciót kiváltó pollenek jelen vannak a levegőben. A pollenallergia nem más, mint a szervezet túlzott, mondhatni téves immunreakciója az egyébként ártalmatlan anyagokra. Az érintettek szervezete idegen anyagként érzékeli a polleneket és túlzott módon aktiválja a védekező funkciókat, például a pollenek eltávolítására beindított váladékozást, tüsszögést. A túlzott immunválasz nem mindenkinél jelentkezik, ezért fordulhat elő, hogy amíg az egyik ember számára egyáltalán nem okoz gondot a parlagfű pollenje, addig a másiknak a poklok poklát jelenti. A problémát tetézi, hogy nem csak annak az életét keserítheti az allergiás nátha, aki nem irtja ki a telkén a parlagfüvet, hanem azét is, aki mindent megtesz, hogy elkerülje a kellemetlen tüneteket, hiszen a virágzáskor a levegőbe jutó polleneket messzire elviszi a szél.

Mit tehetünk ellene?

Az egyetlen hatékony megoldás a parlagfű elszaporodásának megfékezésére a rendszeres gyomlálás, kaszálás, és a tiszta, parlagfű-mentes állapot fenntartása a vegetációs időszak végéig. Ez nem csak azért fontos, mert ha nem teszünk eleget az előírásnak, akkor 15 ezer forinttól 5 millió forintig terjedő bírság is terhelheti a pénztárcánkat. Ettől is fontosabb volna az embertársaink iránti együttérzésből eredően irtani a káros gyomnövényt, hiszen van olyan kutatás, mely szerint Magyarországon a 15-59 éves lakosság mintegy 30 százalékát érintő problémáról van szó.

Hogyan csökkenthetők a tünetek?

Szakorvos által felírt gyógyszerekkel jó eredményt érhetünk el. Érdemes elvégeztetni allergiavizsgálatot, ahol kiderül, hogy mely növények pollenjei váltanak ki allergiás reakciót. Számos jól használható pollenjelentés és pollentérkép áll rendelkezésre az interneten, ilyen például az efop180.antsz.hu, ahol a polleninformációk mellett a parlagfűpollen napi előrejelzése és még sok hasznos információ megtalálható.

Kerüljük az ismert, parlagfűvel borított területeket. A dohányzás fokozza az allergia tüneteit, már ezért is érdemes megfontolni a leszokást. A szabadban töltött időt – bármennyire is nehéz – érdemes a hajnali és az esti időszakokra időzíteni. A lakást is ekkor szellőztesse, napközben tartsa zárva az ablakokat. Használjon oldalról is megfelelően záró, de megfelelő légzést biztosító maszkot. Tisztítassa időben légkondicionáló berendezését, használjon cserélhető szűrővel ellátott berendezést. Porszívózzon gyakran, ruháit mossa gyakran és zárt térben szárítsa. Naponta mosson hajat lefekvés előtt.

Varga Norbert