A tojásfutás hagyománya régi időkig nyúlik vissza. A vélhetően Felső-Ausztriából vagy Svájcból érkező szokás húsvét hétfőhöz kötődik.
Annak idején kocsmárosok szervezték, a legények, akik a kocsmák törzsvendégei voltak, készítették elő a vetélkedőt és az utána következő bált. Két csapat játszott egymás ellen maskarába öltözve. A legények virágvasárnap kezdték gyűjteni a tojásokat, a faluban körbejártak a lányos házakhoz, összesen 300-350 tojásra volt szükség a tojásfutáshoz. Ez a mennyiség általában húsvétra jött össze.
A versenyhez két csapatot állítottak össze, minél mókásabb férfiakból, legényekből. Húsvét hétfőn délután egy kocsit állítottak a kocsma elé, rajta egy hordó vízzel. A kocsin ült 3 bíró, aki a szabályok betartására figyelt. A kocsitól két irányban kis homokkupacokat készítettek rajtuk 1 tojással.
A váltóverseny során a futóknak egyenként kellett a tojásokkal a kocsihoz futni és azokat a hordóba dobni. A bírók számolták, hogy 1-1 csapatnak hány ép tojást sikerült a hordóba dobni. Közben a nézők próbálják a tojásokat kövekre cserélni, amit a mókamesternek kell megakadályozni. A futás után a tojásokból rántottát sütöttek, és a versenyzők közösen fogyasztották el. Este pedig együtt mulattak a bálban egészen reggelig.
Forrás: Ináncsi Zsigmondné
www.wetschesch.hu
