Február első hetében országszerte megkezdődött a lakosság koronavírus elleni tömeges oltása. Vecsésen február 5-én oltottak először a háziorvosok, a tapasztalatokról dr. Horváth Jánost kérdeztük.
Kissé nehézkesen és a vártnál lassabban, de elindult a koronavírus elleni tömeges oltás Magyarországon. Első körben országszerte a regisztrált időskorúak kaphattak védőoltást. Vecsésen a fertőzés szempontjából legmagasabb kockázati csoportba sorolt idősek közül tíz-tíz pácienst olthatott be február 5-én Moderna vakcinával dr. Horváth János és dr. Vámos István. Egy héttel később pedig már a 18-59 év közötti fokozott kockázatot jelentő betegséggel élőket invitálták a rendelőkbe, őket AstraZeneca-vakcinával oltották be – tudtuk meg dr. Horváth Jánostól.
Találkozásunkkor épp az oltásszervezés közepébe csöppentünk, Horváth doktor és asszisztense a rendelés megkezdése előtt felváltva hívta telefonon az oltásra regisztrált betegeket. A pácienseket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő listája alapján értesítik, a praxisoktól gyors ügyintézést várnak el, a telefonhívásokat a rendelési idő előtt vagy után, rövid idő alatt kell lebonyolítani
– ami nehezíti a mindennapi munkát –, és közben arra is ügyelni kell, hogy legyenek tartalékok, akiket akkor hívnak be, ha valaki később visszamondja az oltást.
– A megküldött lista sorrendjében haladunk, ha az egyik páciens valami miatt elutasítja az oltást, akkor a következőt hívjuk. A háziorvosok ismerik azokat a kórelőzményeket, amelyek különösen indokolttá teszik a betegek oltását, ilyenek daganatos betegségek, a krónikus tüdőbetegség, a cukorbetegség, a krónikus vesebetegség, illetve a szervátültetés is ide tartozik. Ezek a páciensek előnyt élveznek azokkal szemben, akiknek idézőjelben mondva például csak magas vérnyomásuk van – mondta dr. Horváth.
Az időseket otthonaikban is beolthatták a háziorvosok, de csak abban az esetben, ha az egészségi állapotuk nem tette lehetővé, hogy bemenjenek a rendelőbe.
A fiatalabbakat a háziorvosi rendelőkben oltják be. Azokat a pácienseket, akiknek az oltása nagyobb kockázattal jár, mert súlyos krónikus betegségben szenvednek, jellemzően kórházi oltópontokra irányítják.
Az oltás menetével kapcsolatban dr. Horváth elmondta, először egy nyomtatványt kell kitölteni, ezt követi a testhőmérséklet- és vérnyomásmérés, majd kérdéseket tesznek fel a beteg egészségi állapotára vonatkozóan. Az oltás beadása után 20-30 percet kell várakozni a váróteremben, ha ezalatt nem jelentkeznek mellékhatások, akkor haza lehet menni.
Hogy az ismétlő oltásra pontosan mikor kerülhet sor, az az oltóanyagtól és a rendelkezésre álló vakcinák mennyiségétől is függ.
– A második injekcióra legalább 21. napot kell várnia azoknak, akiket Pfizer-vakcinával oltanak be, Modernából pedig az ajánlások szerint a 28. napon lehet beadni leghamarabb az ismétlő oltást. Ezek a minimum időpontok, de akár két-három hónap is eltelhet az első és a második oltás között, a hosszabb idő nem befolyásolja az oltás hatékonyságát. A vakcinákat nem szabad kombinálni, a szabály szerint másodszor is azt az oltóanyagot kell beadni, amelyikkel az első oltás történt
– magyarázta dr. Horváth János.
Az elmúlt hetek tapasztalatai alapján a vecsési páciensek körében növekedett a védőoltás iránti bizalom – tudtuk meg –, ami a vakcinák biztonságosságáról alkotott kép javulásával vélhetően tovább emelkedik majd.
– Minél többen kapják meg az oltást, annál többen hiszik el, hogy a beoltottaknak nem lett semmi baja, ami az oltási kedv növekedéséhez vezet – mondta a háziorvos. Dr. Horváth hozzátette, mindig oltáspárti orvosnak vallotta magát, ezért ha valaki a véleményére kíváncsi, most is azt mondja, ha egy betegség ellen létezik védőoltás, akkor helyesen cselekszünk, ha az egészségünk védelme érdekében beadatjuk magunknak.
– Fontos, hogy ne bizonytalanítsuk el az embereket az oltással kapcsolatban, és ez az idősebb korosztályra hatványozottan igaz. A fiatalabbaknak megvan az a képessége, hogy könnyebben hoznak döntéseket, melyekhez általában ragaszkodnak is, de az idő múlásával ez a képesség mindnyájunkban csökken. Az időseket már egészen kis dolgok is képesek elbizonytalanítani, éppen ezért fontos, hogy csak megbízható forrásból tájékozódjanak, és figyeljenek arra, amit az orvosuk tanácsol – hangsúlyozta Horváth doktor.
A lakosság beoltásának gyorsítása érdekében két oltópontot kialakítása is tervben van Vecsésen. Ezek szervezése folyamatban van, ezen dolgozik többek között dr. Szarvas Tibor igazgató is. Ezeken az oltópontokon a magasabb kockázati csoportba sorolt betegek oltása is nagy biztonságban elvégezhető lesz.
Dr. Horváth János bizakodó azzal kapcsolatban, hogy mikorra fejeződhet be az oltás. Bár ezt most még nem lehet pontosan látni, de véleménye szerint akár már nyáron túl lehetnénk rajta, ha sikerülne kellő mértékben gördülékennyé tenni az oltás folyamatát, és az oltóanyag-ellátás is olajozottan történne.
Varga Norbert
