Vecsésen került sor a SULPiTER logisztikai projekt utolsó partnertalálkozójára

Tábori Ferenc, alpolgármester

A SULPiTER Európai Uniós projekt utolsó – ötödik – part­nertalálkozójára került sor 2019. május 20-án a vecsési Bálint Ágnes Kulturális Központban, melyet a projekt partnereként Vecsés Város Önkormányzata szervezett.

A SULPiTER (Sustainable Urban Lo­gistics Plan-nIng To Enhance Re­­-gional freight transport – Fenntartható Városi Logisztikai Tervezés a Re­onális Árufuvarozás Erősítésére) projekt három éve indult és most, május 31-én került lezárásra. A projekt célja a városi széndioxid kibocsátás csökkentése és az áruszállítás versenyképességének javítása volt.

A vecsési rendezvényt – melyen húsz szakmai érdeklődő jelent meg – Tábori Ferenc Vecsés Város alpolgármestere nyitotta meg. Tábori Ferenc vezette azt a négyfős vecsési delegációt is, mely május végén a SULPiTER projekt bolognai zárókonferenciáján is részt vett.

A rendezvény moderátori teendőit Soóki-Tóth Gábor, a projekt szakértője látta el Budapest XVIII. kerületi Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata képviseletében. So­óki-Tóth Gábor beszámolt az eddigi projekttalálkozók tapasztalatairól és utalt azon változásokra, melyek Budapest délkeleti közlekedés hálózatát érintik.

Kossuth Jòzsef, BUD Airport Cargo senior manager

Soóki-Tóth Gábor bevezetése után, Práczki Péter a projekt vecsési projektmenedzsere tartott rövid bevezető előadást a bolognai SULPiTER záró­kon­fe­renciá­ról és az elért eredményekről. Előadásában ráirányította a figyelmet, hogy a jelenlegi logisztika fejlesztése követi a folyamatosan növekvő gazdaság teljesítményét, mely ökológiai szempontból nem szolgálja társadalmi közös érdekeinket, azaz ezen a ponton sürgős változásokra van szükség!

Ezek nem fognak bekövetkezni a jelen gazdasági stratégia oldaláról, hiszen annak felépítése és rendszere az egyre növekvő teljesítményre épül. A valós átalakulás a fogyasztói társadalom változásában keresendő, amelyben a csodaszert az egyéni szemléletváltás adja, mely nem a növekedésre, hanem a lassításra és a szükségszerűségre helyezi a hangsúlyt. „Azt vegyük, amire feltétlenül szükségünk van! Az eddigi karrierre épített kultúra átalakulóban van, azaz már most sokan látják a fentieket és lépnek abba az irányba, hogy nem a pénzt tekintik a legfontosabbnak, hanem azt az időt, melyet olyan tevékenységekre fordíthatnak, melyek saját személyiségüket és fejlődésüket, a családi és közösségi kapcsolataikat, a tudás iránti vágyukat, a szabadidős és fizikai tevékenységük fejlesztését, vagy éppen a kulturális életüket érintik. Az előadó utalt arra, hogy valódi korlátaink azok, amiket fejünkben magunk építünk ki.

Práczki Péter beszámolóját követte Kossuth József, a Budapest Airport Zrt. Cargo menedzserének az előadása „Budapest Airport Cargo bemutatása és annak logisztikai feladatai címmel”.

Kossuth József bemutatta a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér cargo fejlődés főbb irányvonalaira, annak fejlesztési irányaira és a kiemelt cargo üzletágat érintő gazdasági indikátorok szerepére. A legfontosabb adatokat tekintve évente mintegy 150 000 tonna cargo áru (50 százalék beérkező és 50 százalék induló) forgalmát kezeli a Budapest Airport. A cargo forgalom közvetlenül mintegy 1 800 ember munkáját érinti és több mint 10 000 ember áll ezzel a logisztikai tevékenységgel indirekt módon kapcsolatban. Négy elkötelezett cargo bázis (DHL, TNT, FedEx és UPS) adja a cargo tevékenység gerincét, de a személyi repülőforgalom is generál jelentős cargo forgalmat .

Az európai nagyobb légiforgalmi cargo egységek az utóbbi időben forgalmat veszítettek, mely lehetőségeket ad kisebb cargo központoknak is, mint pl. Budapest, a forgalom növelésére. Kossuth József elmondta, hogy Európa egyik hatalmas cargo központjában, Münchenben ma már versenytársként a magyar forgalmat is megemlítik, mely szintén rávilágít a Budapest Airport cargo stratégiájának az eredményességére.

A találkozó végén szakmai beszélgetésre került sor, melyet Soóki Tóth Gábor moderált a résztvevők legnagyobb elégedettségére.

Szöveg és kép: VVFT