A sorozat első részében még tavaly decemberben közöltük Kiss Gábor tanár úrnak, az Andrássy iskola pedagógusának írását a címben olvasható szenzációról.
Kiss Gábor helytörténeti kutatása közben talált rá az érdekes információra. Ha Vecsésre jött a királyi pár, akkor a házigazda Andrássy Aladár, Halomegyház-puszta birtokosa volt. Korabeli leírásokból tudjuk, hogy az Andrássy-családnak volt egy vadászkastélya egy háromholdas birtokon a mai Major, Lorántffy és Barcsay utcák területén. Az Andrássy-vadászkastélyban történelmi családnevek viselői és történelmi alakok adták egymásnak a kilincset. A második részben idén januárban Németh Ágnes arról írt, hogy mi történt a vadászkastéllyal.
Most a harmadik részben, Kiss Gábor kutató munkájának köszönhetően, újabb korabeli írások kerülnek az olvasók elé, amiből egyre jobban kikörvonalazódik, hogy Sisi mikor és kikkel vadászott Vecsés határában.
„Szent-Lőrinczről indulunk Vecsésre, egy Pest megyei kis faluba, amelynek nádasaiban a legkövérebb rókák tanyáznak.” (Lovik Károly: Saison)
Vecsés határa a kiegyezés korában nevezetes rókavadászatok helyszíne volt, többször járt itt hazánk népszerű királynője, Erzsébet. Az előző cikk végén megállapítást nyert, hogy az eddig talált adatok szerint 1872 és 1884 között Ferenc József egymaga kétszer, Erzsébet királyné kétszer, a pár együtt szintén kétszer jött Vecsésre vadászni, egyszer pedig Ferenc József és Rudolf herceg a határt érintette. Az utóbbi időkben újabb vadászatokra, látogatásokra bukkantam, ezeket közölném most időrendben.
Az 1872. december 6-ai vadászatról már a múltkor beszámoltam. Erzsébet királyné különvonattal érkezett Vecsésre, és az állomásról indult a társaság vadászni. Egy másik újság tudósítása egy érdekes momentumra hívja fel a figyelmet a királyné ruházatával kapcsolatban.
„A pénteki (vadászat) Vecsésen volt, hová a királyné és a vadász urak vasúton érkeztek. E vadászat csak két óráig folyt, 40 percig tartó vágtatással, s megvolt az érdekes „kill,“ vagyis a vecsési sík gyepen elfogtak egy rókát. Jelen volt gr. Andrássy is. Királyné Ő Felsége ez alkalommal magyar felső ruhát viselt.”
Ez egy nagyon szép gesztus volt a házigazdák felé.
1874-ben egy bizonyos Pest-Halmi Vadásztársulatról írnak a lapok, melynek vezetőjét Fromm Hermannak hívják és Vecsésen lakik. Ez azért érdekes, mert a Vecsés melletti Andrássy-major 1886 és 1893 között Ludwig Hermannak volt kiadva haszonbérletbe.
1874-ben januárból van újabb információnk. A királyi pár sűrű ködben vadászik, nem Vecsésről indul a vadászat, de érintik Vecsést.
„Ilyen hetünk még nem volt a vadászidényben, hol az idő különösen kedvező jóvoltából egész héten át mindennap vadászhattunk. Egyik különös vadászat volt a jan. 23-ki, olyan nagy ködben, hogy a szokásos kifejezés szerint harapni lehetett volna. S e ködben – mint egy kék tengerben úszva – a soroksári nádasból felvert róka nyomán elindult társaság aztán két részre szakadt. Ő Felsége a király – ki egy nappal a királyné után érkezett meg, szintén részt vett már e vadászaton a királynéval együtt, s azon kis csapathoz tartozott, mely – gr. Szapáry Iván, b. Simonyi Lajos s még két-három más vadásszal együtt whippek nélkül maguk hajtották a falkával a rókát, s nem kevéssé örültek ez extra mulatságnak. A zord ködben fordult elő ugyan egy pár bukás – de minden baj nélkül. Egész Vecsésig hajtották így a rókát, hol az elmenekült. Itt akadt rájuk sok kürtölés után a társaság másik része, s aztán esőben, ködben s erős trainben lovagolt vissza Ő Felségük kíséretét képezve.”
1874 decemberében érkezik a királyné Gödöllőről.
„A pesti kopófalkának 20-ik rendes vadászata hétfőn, december 7-én volt. Miután a rókák a rákosi nádasokból a szélrózsa minden irányába kezdettek elszéledni, s a talaj is szerfelett mély lett, tanácsosnak látszott őket egy ideig békében hagyni. Ez okból a társaság de. 10 órakor különvonaton Vecsésre ment, királyné őfelsége Gödöllőről szintén oda indulván. Részt vettek még gr. Andrássy Gyula, báró Wenckheim Béla, Auersperg hgnő fivérével, Mr. Buchanan, gr. Károlyi Gyula és Pista, Fáy Béla, gróf Festetich Pál s – először ez idén – Van Son úr és neje; összesen mintegy 35 vöröskabátos.– Két róka hajtatott; az első mindjárt a vasút mellett fekvő coverből zavartatván föl a gyáli puszta felé ment, azután visszafordult s újra a nádas felé iparkodott; a falka azonban nagyon szorította, s 18 percnyi sebes run után elfogta a cover tájékán, s igen szép »Kill in the open«-t adott a vadásztársaság szeme láttára. Vitorlája tropbeum gyanánt az első s legjelesebb lovasnőnek ajánltatott fel. – A másik róka, mely szintén a nádasból váltott ki, Löb és Pakony felé vette útját s oly kitartón s gyorsan iramodott tova, hogy a társaság lemondott róla, hogy még alkonyat előtt elérje. A homokos talajon azután az ebek a szimatot is elvesztvén, a ravasz feladatott. E napon több incidens is történt, így Van Son úr paripája egy ürgelyukba lépve, lábát törte ; gr. Károlyi Gyula Büszkéje pedig megsántult.”
1875 novemberében újra jön a különvonat, rajta a királyi párral.
„Künn voltak: a királyi pár kíséretükkel, lord Buchanan, Mr. Monson főkonzul, b. Edelsheim-Gyula és neje, gr. Szapáry László, gr. Hunyady Kálmán altábornagy, b. Simonyi Lajos, gr. Apponyi Sándor, gr. Széchenyi Pál, gr. Almássy Kálmán és neje,b. Waecker Götter német főkonzul, Mr. Monroe, Éber Nándor, b. Willich, számos fiatal mágnás és nemes úr. A társaság éjjel tért haza s a pestiek, Szent-Hubert lakomát csaptak a kaszinó nagy éttermében. Tegnap a palotai erdőnél gyűltek össze szarvas vadászatra, ma pedig Vecsésre mennek különvonaton… Az első nádasból rövid keresés után egy róka kijött, s az indóház közelében átkelvén a vasúton, egyenes irányban Keresztúrnak tartott…”
Ebben az évben alakítja ki Andrássy Aladár halomegyházi birtokát, amely tejgazdálkodásra rendezkedik be. A majorság közepén felépül a vadászház, benne Erzsébet királyné szobájával.
Folytatjuk…
Kiss Gábor, Andrássy iskola
