Andrássy Aladár (1827–1903) Andrássy Gyula öccse volt.
A szabadságharcban Bem apó hadseregében szolgált, majd 1865-ig emigrációban élt. Hazatérése után Gömör megye főispánja és a főrendi ház tagja lett.
Az országban sokfelé voltak birtokai, az egyik Vecséstől délre: Halomegyház-puszta. 1875-ben tejgazdaságot alakított itt ki. (Matlekovits, 1897, 424. o.) Budapest közelsége jövedelmezővé tette ezt az üzletágat. 1882-től Andrássy Aladár lett a Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezet elnöke két évig, majd haláláig díszelnöke. (Egan, 1884) A birtokot nem sokkal később bérbe adta.
1886-tól 1893-ig Ludwig Hermann a haszonbérlő az Andrássy-majorban. (BFL 1) 1894-ben Andrássy Aladár elkészíti végrendeletét, melyben a majort fiára, Andrássy Sándorra hagyja: „…továbbá a nem hitbizományi birtokaim, mint Halomegyháza… a rajtok található élő és holt gazdasági felszereléssel, függő és elválasztott terméssel, s bármi néven nevezendő egyéb ingókkal együtt Sándor fiamat, mint általános örökösömet illetendik.” (BFL 2) 1903-ban hal meg, ekkor száll a Vecsés melletti birtok Andrássy Sándorra (1863–1946).
Andrássy Sándor a magyar autóversenyzés egyik úttörője volt, emellett más sportokat is patronált. (Végváry és Zimmer, 1918. 216. o.) 1904-ben kiadta birtokát haszonbérletbe. (VV, 238. o.) A haszonbérlő Klein Miksa, gazdász volt. (BH, 467. o.) 1907-ben Halomegyházát hivatalosan is Vecséshez csatolták. (PVH, 130. o.) 1909 nyarán Andrássy Sándor eladta birtokát a Magyar Telepítő és Parcellázó Banknak. (MF, 183. o.) A bank ősszel elkezdte felparcellázni a területet. (BHí, 28. o.) A bank hirdetései 1909 novemberétől 1910 augusztusáig sűrűn feltűnnek a budapesti napilapokban. Munkáscsaládok érkeznek ide, és az új munkástelep neve Andrássy-telep lesz.
Telekparcellázás
Budapesttől 80 percnyire a Budapest-szegedi fővonalon, Vecsés községben, közvetlen az állomás mellett létesített telepen házhelyek eladók. A házhelyek területe 500-400 négyszögöl, áruk négyszögölenként 2,50-3 korona. A telkek ára havi 20-30 koronás részletekkel törleszthető. Bővebb felvilágosítás nyerhető Vecsésen a Magyar Telepítő és Parcellázó Bank Részvénytársaság majorjában. Budapesten pedig a bank központi irodájában: V. Nádor utca 9.
A Magyar Nemzeti Levéltárban található egy érdekes térkép. Mérete: 74 x 61 cm. A címe az, hogy Halomegyháza, 1912-ben készült, és a frissen parcellázott Andrássy-telepet ábrázolja. A térképen a jól felismerhető sugaras utcaszerkezet látható, de az utcák még nem a mai nevükön szerepelnek. Az Erzsébet tér még nincs elnevezve, az utcák pedig a következők:
Deák utca = Közép út, Kinizsi utca = Fő út, Arany János utca = Válasz út, Toldy Ferenc utca = Átlós út, Áchim utca (Rudolf utca) = Vasúti út, Zrínyi út = Kertekaljai út és a Bercsényi, Bocskai, Bethlen, Báthori utcák neve Körút. A Dózsa György út (Halomi út) és a Budai Nagy Antal utca (Gyáli út) közlekedési útként van írva.
A nem említett utcák még nem léteznek. Nincs például Lórántffy, Apafi, Barcsay utca. Nincs Külső Gyáli, Gyár és Erdő utca.
A Bánya utca és Nap utca közti rész sincs a térképen, ez a terület ebben az időben Kertekalja része, még egy 1937-es Vecsés térképen is Kertekaljánál van feltüntetve.
Halomegyháza a középkorban elpusztult Halom falu nevét viszi tovább, az 1700-as években előbb Üllő majd Vecsés része lesz. Az 1897-es Gazdacímtár szerint földbirtokosa Andrássy Aladár gróf, Andrássy Gyula öccse. A gróf halálakor, 1903-ban fia, Andrássy Sándor örökli a területet, melyet a végrendelet is Halomegyházának hív. 1904-ben az örökös kiadja a területet, melyet nem sokkal később parcelláznak. A tervező Pálóczi Antal, akinek a nevéhez többek között a budapesti Szabadság tér és a Tabán rendezése is kötődik. A terület neve a mai napig Andrássy-telep.
Időrend:
1875: Andrássy Aladár (48) tejgazdaságot alakít ki Vecsés melletti birtokán
1886: Andrássy Aladár Ludwig Hermann haszonbérlőnek adja ki birtokát (1886-1893, Puszta-Halomegyháza)
1903: Meghal Andrássy Aladár (76), halomegyházi birtokát fia, Andrássy Sándor (40) örökli
1904: Andrássy Sándor kiadja birtokát
1904–1909: Klein Miksa, gazdász (Erzsébet major) vecsési 1500 holdas bérgazdasága
1905: Halomegyháza és Felsőhalom pusztákon szállásolnak el egy század gyakorlatozó katonát
1907: Halomegyházát Vecséshez csatolják. (Értesítendő: Andrássy Sándor és Halmi Deutsch Sándor)
1909: Andrássy Sándor eladja birtokát a Magyar Telepítő és Parcellázó Banknak
1910: A Magyar Telepítő és Parcellázó Bank kialakítja az Andrássy-telepet
Kiss Gábor, Andrássy iskola
