Ferenc József és felesége, Sissi többször járt Vecsésen! (1. rész)

Erzsébet királyné és gróf Andrássy Gyula

Kiss Gábor tanár úrtól, az Andrássy iskola pedagógusától pár hete egy e-mailt kaptunk.

A kísérőlevél így szólt: „Az Andrássy-telep régi történetét kutatva találtam rá a Vadász- és Versenylapra. Az újság 1872 és 1884 között hat királyi látogatást említ Vecsésen. Kétszer Ferenc József egyedül, kétszer a királyné egyedül, kétszer a házaspár együtt járt vadászaton településünkön. A házigazda Andrássy Aladár volt. Írtam erről egy kis cikket, csatolva küldöm”.

Előre annyit illik elmondani, hogy 1848. szeptember 1-jén indult el a vasúti közlekedés a főváros és Szolnok között. Vecsésnek vasútállomása volt. Az Andrássy-családnak volt egy vadászkastélya egy háromholdas birtokon a mai Major, Lorántffy és Barcsay utcák területén.

Ezek után olvassuk el ezt a nem mindennapi újdonságot. A cikk terjedelme miatt két részletben olvashatják majd a kortörténeti kutatást feltáró írást. Honlapunkon (www.vecsesitajekoztato.hu) teljes cikk elolvasható.

A királyi pár Vecsésen

1857 és 1919 között hetente jelent meg az első magyar nyelvű sportújság, a Vadász- és Versenylap. A lapban érdekes vecsési vonatkozású hírek olvashatóak. Ezek szerint Ferenc József király és Erzsébet királyné többször is jártak itt vadászaton.

Ha Vecsésre jöttek, akkor a házigazda Andrássy Aladár, Halomegyház-puszta birtokosa volt. Az Andrássy-vadászkastélyban történelmi családnevek viselői és történelmi alakok adták egymásnak a kilincset. A teljesség igénye nélkül vadászott együtt településünk határában a királlyal Almássy, Andrássy, Apponyi, Bánffy, Batthyány, Csekonics, Dessewffy, Edelsheim, Esterházy, Festetics, Károlyi, Nádasdy, Teleki, Windischgrätz és Zsilinszky. Rajtuk kívül angol és német vadászok, az angol konzul és egy ún. Gerard kapitány is megfordult itt, aki Indiában tigrisekre vadászott.

A társaság legtöbbször különvonattal érkezett Vecsésre. A vonaton nem csak a segítő személyzet utazott, vonattal hozták a lovakat és a vadászkopókat is. Volt, hogy a királyi pár Gödöllőről érkezett. Máskor a vadászat Rákoskeresztúrról, Soroksárról, vagy Pestszentlőrincről indult, és csak érintette Vecsést. Egy ilyenben vett részt egyszer Rudolf trónörökös.

A települést ebben az időben kb. 2600-an lakják, öthatod részt svábok, egyhatod részt magyarok. Az Andrássy- és Halmi-telepek még nem léteznek (itt folyik a vadászat), a Felső-telep kialakulóban van. A leírásokban élénk erővel jelenik meg Halom-puszta, Vecsés határa a maga nádasaival, szőlőivel, rétjeivel, szántóföldjeivel és erdejével. Az alábbiakban a cikkek egy-egy részlete bepillantást ad településünk múltjának egy érdekes fejezetébe.

1872: „Dec. 6. Vecsésen volt a találkozó, hová két külön vasúti vonat indult. A nádasból vagy 10 perc keresés után kiugrott a róka, és a Halmi-puszta felé tartott, és 47 perc run után a nádasba visszatért, itt körülhajtották, és midőn annak déli részén ismét ki jött volna, vagy 18 percnyi hajtás után egy gyepes domb oldalán kifutva és megmerevedve megadta magát. Innét a társaság, vagy 20-25-en, élükön a Királyné s több miniszter, vagy 20 perc lovaglás után az indóházhoz visszatért.” (Vadász- és Versenylap, 1872. december 11.)

Erzsébet királyné 1872-ben tehát járt nálunk. Ebben az évben lett Vecsés nagyközség, illetve ebben az évben halt meg a királyné anyósa, Zsófia főhercegnő. Erzsébet ennek az évnek a telét Gödöllőn és Pest-Budán töltötte.

1872: „Hétfőn, dec. 10-kén Vecsésen volt a találkozó, hová a vaspályán rándultunk ki Pestről, vagy 30-an, ott Ő Felségét a királynét bevárandók, ki nem sokára meg is érkezett Gödöllő felől; jelen volt br. Wenckheim Béla és lord Buchanan angol követ is, még két gentlemannel. Alig ültünk lóra s lovagoltunk a közeli nádasba, midőn már is egy róka ugrott, mely szép sebes lovaglást adott ugyan, de egy erdőszélben barlangjába szaladt, mely sokkal elágazottabbnak látszott, mint sem tanácsos lett volna kiásatásával az időt vesztegetni. Visszatértünk tehát Vecsés felé, s útközben kopóink szimatra akadván, elkezdtek hajtani a falu felé, honnan nem messze feltűnt az üldözött állat, de nyúl alakjában, mire aztán kutyáinkat leostoroztuk. Még egy harmadik rókánk is akadt, mely a szőlők közé vezetett, nem éppen kellemes lovaglásra, hozzá járult a mind hevesebben fúvó szél, mi a kopárabb helyeken a szimatot teljesen megszakítván, ezt a rókát is elszalasztottuk. A szőlőben gr. Keglevics Gábor és gr. Szapáry Géza lovai összekoccanván, ez utóbbi lovasával együtt elbukott, szerencsére minden nagyobb veszély nélkül.” (Vadász- és Versenylap, 1872. december 25.)

Pár nappal később Andrássy Aladár újra vendégül látta a királynét. A vadászok között ott van Andrássy Aladárné (Wenckheim Leontine) nagybátyja, a későbbi miniszterelnök, Wenckheim Béla is.

1875: „11-dik vadászat nov. 10-én. Találkozás Vecsésen fél 12 órakor de. Jelen voltak: a király ő felsége, a falkanagy, gr. Andrássy Gyula, gr. Andrássy Aladár, Mr. Buchanan, b. Edelsheim-Gyulay, Edelsheim-Gyulay báróné és többen. A róka a coverből kiment s fölkerült a vecsési pusztáknak s közel a gr. Károlyi pusztájánál fordult vissza s jött a coverbe, hol 38 percnyi run után elfogatott. A coverben még másik két róka is lett fogva. Lovas volt 51.” (Vadász- és Versenylap, 1875. november 17.)

Ferenc József a kiegyezés után nyolc évvel itt van az Andrássy-birtokon, és egyik kedvenc hobbijának hódol. Az ország és azon belül Vecsés is ezekben az években óriási fejlődésnek indul. Andrássy Aladár tejgazdaságot üzemeltet vecsési birtokán.

1876: „Hétfőn, dec. 4-én. Találkozó Vecsésen, hova különvonaton ment ki a társaság, melynél fényesebb aligha lovagol Európa-szerte falka után. Jelen voltak: Ő felsége a király s kíséretében gr. Andrássy Gyula, gr. Andrássy Aladár, gr. Festetics Pál, Sir And. Buchanan, gr. Sztáray J., gr. Batthyány El., gr. Szapáry Iván, gr. Larisch és neje, gr. Draskovics és neje, Vecsera bárónő, br. Orczy Elek, gr. Apponyi Antal, Fáy Béla, br. Podmaniczky Levente, Harkányi úr s többen. Királyné Ő felsége, Wallersee bárónővel Gödöllőről ment a találkozóra. Tizenkét óra felé a nagy coverből egy róka zavartatott fel, mely pompás és csaknem egy óra hosszáig tartó vadászatot adott. A Vecsés körüli homokos talaj igen kedvezett a vadászatnak. A társaság különvonaton öt órakor tért vissza Budapestre.” (Vadász- és Versenylap, 1876. december 20.)

Együtt a királyi pár. Boldog békeidők. Ebben az évben hal meg Deák Ferenc.

1880: „Rókavadászat. A mai meet 11 órakor a pesti régi versenytérnél volt, hol az erdőben rókát találtak, mely Szent-Lőrincz felé iramodott, a nádasba lopózkodott, de onnan kiűzetve, 15 percnyi hatalmas run után bekövetkezett a kill. A második rókát Szent-Lőrincznél ugratták ki; Szent-Andrásnál azonban sikerült megmenekülnie; a 3.-dikat Vecsésnél vette föl a falka. Ez egyenesen Vecsésnek tartott s aztán visszatért ugyanabba a nádasba a honnan kiugratták, s hol 20 percnyi erős futam után kill-el végződött s egyszersmind a vadászat is befejeztetett. – Részt vettek a vadászatban: Király ő felsége s Rudolf trónörökös, Esterházy Pál, Liechtenstein R., Lobkovitz berezegek, Andrássy Gyula, Andrássy Aladár, ifj. Károlyi István, ifj. Almásy Kálmán, AlmásyTásziló, Esterházy Móricz, Sztáray János, Festetics Tasziló, Batthyány Elemér grófok; br. Twickel, br. Edelsheim-Gyulai nejével, Orczy és Offermann bárók; Baltazzi Arisztid, Blaskovics Ernő, Beniczky Gábor,br. Wecséráné, BaltazziHector, Valkenheim urak, Polko kapitány s még néhány úr.” (Vadász- és Versenylap, 1880. november 25.)

Ferenc József és a 22 éves trónörökös bár nem Vecsésre jönnek, de végül Vecsésen is vadásznak. Ebben az évben lett Róder Imre kántortanító.

1882: „14-én Vecsésnél volt a meet, melyre király és királyné ő felségük is megjelentek. Az ottani nagy nádasból a falka két rókát pattantott kl, melyek egyike Pest felé vette irányát, míg a másik Üllő felé vitte az irháját. A falka utóbbira lett eresztve, mely azonban 44 perczig tartott sebes iram után lyukba menekült.” (Vadász- és Versenylap, 1882. december 28.)

Magyarország uralkodója és az egyik legnépszerűbb királynénk ebben az időben Budapesten tartózkodtak.

1884: „A meet Vecsésen volt, a hova különvonaton jött éppúgy a király ő felsége, mint később a vadásztársaság. A vadászat megkezdése előtt több úrral beszélgetett a király és egyebek közt Nádasdy Ferencz grófot tüntette ki e megszólítással: »Egy pár igen szép vadászatunk volt már az idén, miért nem volt velünk?« A gróf erre ő felségének tudtára adta, hogy miért nem jelenhetett meg eddig az udvari vadászatokon. Károlyi Gyula gróffal is pár percig beszélgetett ő felsége. Tíz és fél órakor indult el a nagyszámú előkelő lovas csapat Vecsésről. Egy Vecséstől mintegy tízpercnyire eső nádast hiába kutatott át a falka. Elnyargaltak egy másik nagy terjedelmű nádashoz, és jó fél óra múlva innen ki is ugrott a keresett ravaszdi. Ez eleintén a szentlőrinci határ felé futott, időközben megfordult és visszafelé futott a szőlők irányában. Itt vagy négy percig tartó check állott be. Csakhamar ráakadtak ismét a nyomára és most felette gyors rím kezdődött, mely három negyed óra múlva a szentlőrinci határba végződött. Az ott levő kukoricában elveszett a róka, és nem akadtak többé rá. A király a vadászat befejeztével Megyerre lovagolt, a társaság pedig különvonaton visszatért a fővárosba.” (Vadász- és Versenylap, 1884. november 13.)

A királyné depressziója, majd Rudolf öngyilkossága a királyt is súlyosan megviselte, vadászatai, magyarországi látogatásai jelentősen megritkultak.

Összességében az eddig talált adatok szerint 1872 és 1884 között Ferenc József egymaga kétszer, Erzsébet kétszer, a pár együtt szintén kétszer jött Vecsésre vadászni, egyszer pedig Ferenc József és Rudolf a határt érintette. A nádasok, rétek helyén ma már az Andrássy-telep éli életét, de a határ még ma is gyönyörű, olyan, amilyennek a korabeli újságcikkek leírják.

Kiss Gábor