szombat, 06 május 2017 17:12

Hősökre emlékezünk

Amagyar hősök emlékünnepétmájus utolsó vasárnapján tartják azokra amagyar katonákra és civilekre emlékezve, akik az életüket áldozták Magyarországért. Az elesett magyar hősök emlékezetét először azelső világháborúidején, 1917-ben iktatták törvénybe,Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezésére. Abban az időben állt fel aHősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság, melynek feladata a települések emlékmű-állítási programjának lebonyolítása volt. A Hősök emlékünnepét az 1924. évi XIV. törvénycikk rögzítette, mely kimondta, hogy „minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját (...) a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli”. Az egyik legismertebb alkotás az összes elesett első világháborús katonára emlékeztető hősök emlékköve, melyet1929-ben avattak fel abudapestiHősök terén, a Millenniumi emlékmű előtt. A törvény ellenére az ünnepet 1945-től akommunista időszakban nem tartották meg. A rendszerváltás után újra lehetett ünnepelni az elesett magyar katonákat, majd a 2001-ben elfogadott LXIII. törvénya korábbi ünnep körét hivatalosan is kibővítette mindenkire,„akik a vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért.”

vasárnap, 23 április 2017 10:09

Március 15. NEMZETI ÜNNEP

Tisztelet a bátraknak!

Március 15-én már megszokhattuk, hogy a Petőfi iskola nevelői által igényesen elkészített és a diákok által magas színvonalon bemutatott programot láthatunk. A nemzeti ünnepet felidéző irodalmi műsort Czékus Jób tanár úr állította össze, és az 5.a osztály gyermekei adták elő. Betanításában segített: Kardosné Tar Ildikó tanárnő és Kárpáti Szilvia tanárnő. A díszletet tervezte és készítette Fekete-Part Gabriella tanárnő és Grudl-Turi Gábor tanár úr. A műsorban fellépő mazsorettek az általános iskola osztályaiból verbuválódtak, a palotást a gimnázium diákjai mutatták be. A két táncot Fekete-Part Gabriella tanárnő, a program végén az 1.a és az 5.b táncát Magos Tünde tanárnő betanításában láthattuk.
Ünnepi beszédet Dr. Szűcs Lajos országgyűlési képviselő mondott. (részleteket közlünk a beszédből)

szombat, 18 március 2017 19:27

Nemzeti Ünnep – Tisztelet a bátraknak!

A korábbi évekhez hasonlóan a Petőfi Sándor Római Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumban rendezte meg a város vezetése a központi ünnepséget. Sztyehlikné Hegyi Krisztina igazgató asszony köszöntötte a vendégeket és a VHZ Fúvószenekara közreműködésével a Himnusz eléneklésével kezdődött el a nemzeti ünnepre való emlékezés. A Petőfi iskola tanárai által szerkesztett színvonalas műsort az iskola diákjai mutatták be.
Ünnepi beszédet Dr. Szűcs Lajos országgyűlési képviselő mondott.
Március 15-én már megszokhattuk, hogy a Petőfi iskola nevelői által igényesen elkészített és a diákok által magas színvonalon bemutatott programot láthatunk. A nemzeti ünnepet felidéző irodalmi műsort Czékus Jób tanár úr állította össze, és az 5.a osztály tanulói adták elő. Betanításában segített: Kardosné Tar Ildikó és Kárpáti Szilvia tanárnő. A díszletet tervezte és készítette Fekete-Part Gabriella tanárnő és Grudl-Turi Gábor tanár úr.
A műsorban fellépő mazsorettek az általános iskola osztályaiból verbuválódtak, a palotást a gimnázium diákjai mutatták be. Mindkét táncot Fekete-Part Gabriella tanárnő tanította be.
A program végén az 1.a és az 5.b táncát láthattuk Magos Tünde tanárnő betanításában.
Az ünnepség részletes programját és az ünnepi beszéd teljes terjedelmét a VT áprilisi számában ismertetjük.

Fotók: Katona Csaba

Március 14-én délután öt órakor az Erdélyi Kör és a Megmaradunk 3000 Alapítvány képviselői a Vecsési MÁV Állomáson az elhaladó vonatok zaja ellenére 2017-ben is megkoszorúzták Bobich János ezredes emléktábláját, a Bálint Ágnes Óvoda, a Czövek Olivér Református Óvoda és a Labdarózsa Népdalkör gazdag műsorától kísérve. Emlékbeszédet Orosz Károly nyugalmazott mérnök-újságíró mondott.

Október 23. – november 4.

Október 23-án 17 órakor a Városháza előtti Szent István téren kezdődött el az 1956-os forradalom és szabadságharc 59. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség. A kellemes időben sokan gyülekeztek az ’56-os Emlékoszlop közelében. 1956-ot idézte Szabó Gábor úr korabeli Csepel teherautója, a lyukas zászló és a fellépők ruházata, karjukon a nemzetiszínű szalag. A VHZ Fúvószenekara kíséretében a jelenlévők elénekelték a Himnuszt, majd Gál István, a város díszpolgára, nyugalmazott tanár mondott ünnepi beszédet, melyet teljes terjedelemben ismertetünk:

„Tisztelt ünneplő közönség, kedves vendégeink!
Ünnepelni, emlékezni jöttük össze ezen az őszi napon. Ünnepeljük az 59 évvel ezelőtti dicsőséges napokat, a forradalmat, az azt követő szabadságharcot, és emlékezünk a szabadságharc leverését követő megtorlásra és a megtorlás áldozataira. A sorrend tehát adott. A forradalom világtörténelmi jelentőségű, mert:1. Bebizonyította a világnak, hogy a szuronyokon nyugvó hatalom nem lehet tartós, ha a szuronyerdő elkezd inogni, összedől, és maga alá temeti a szuronytartót is. Ez történt 56- ban is. Világtörténelmi jelentőségű, mert: 2. Bebizonyította a világnak, hogy a világhatalmi gőgjében pöffeszkedő szovjet- bolsevik birodalom nem olyan erős, mint ahogy azt hangoztatták. 3. A forradalom azt is bebizonyította, hogy egy szabadságáért harcoló nép képes a legdrágábbat, az életét adni hazájáért, szabadságáért. A csendes tüntetés után, miután a rádió épületénél eldördült az első lövés, kezdetét vette a szabadságharc, melynek következtében 13 szabad nap adatott hazánknak. Százak és ezrek ragadtak fegyvert a gyűlölt szovjet típusú rendszer, és hazai kiszolgálói ellen. A nép ujjongott, de a hazai árulók elvették a lakosság örömét. Az áruló Kádár a szovjeteket hívta segítségül, melynek során vérbefojtották a magyar függetlenségi törekvést és a szabadságharcot.

1848. március 15-e a kezdet. 1849. október 6-a a vég. Bár a forradalom és szabadságharc végét inkább az orosz intervenciótól számíthatjuk, amit az augusztus 9-ei temesvári vereség betetőzött, és a 13-ai világosi fegyverletételhez vezetett. Kevéssé publikus, hogy ezután 9 tábornokot tisztikarával és katonáival együtt Gyulán táboroztatták az oroszok. Fontos, hogy tábornokaink és a katonák „megléphettek” volna. Csak a Vécsey-huszárok egy része oldott kereket. A tábornokaink talán hittek a katonai bajtársiasságban, az oroszok támogatásában, akik tisztességes bánásmódot kértek a császártól. Magyarul, nem hitték, hogy ilyen gazemberséget elkövethetnek a gyarmatosítók. Nem először és nem utoljára voltunk naivak…

szerda, 26 augusztus 2015 10:27

Állami ünnepünk – augusztus 20.

A rekkenő hőség miatt az ünnepségre a Bálint Ágnes Kulturális Központ Színháztermében került sor. Az érkezőket a fesztiváldíjas Vecsési Hagyományőrző Zeneegyesület Fúvószenekara fogadta kellemes térzenével. Falvai Anett, az ünnepség műsorvezetője köszöntötte a megjelenteket, közöttük dr. Szűcs Lajos országgyűlési képviselőt, a város vezetését, továbbá Tófalvi Mónikát, a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökét és Pintér Ferencet, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét, valamint a történelmi egyházak képviselőit.

vasárnap, 23 augusztus 2015 11:50

Vecsési IRONMAN - elsô nekifutásra

A triatlont a mesés Hawai szigetén találták ki, amikor hárman arról beszélgettek, hogy mi a nagyobb teljesítmény: nyílt vízen 3,8 km-t úszni, terepen 180 km-t kerékpározni vagy 42 195 métert (teljes maratont) lefutni. A triatlon erre rálicitál, mert ezt egymásután kell végrehajtani, ami már az emberi teljesítőképesség határát súrolja. Aki teljesíti arra méltán mondható, hogy Vasember. A vecsési Balázs Attila 1976-ban született, és már fiatalkorában vonzódott ehhez a sportághoz, és a KSI-ben ízlelgette szépségeit és nehézségeit. 1996-ban iskola és a fiatalsággal járó „veszélyek” elsodorták a triatlontól, de két éve úgy érezte, hogy most vagy soha, bele kell vágni, amíg nem késő. Úszni csak medencében gyakorolt, lényegében most a versenyen úszott először nyílt vízen. A kerékpár már más dolog, mert az nagy szerelem. Esztergon, a Dunakanyar minden fája, fűszála már ismeri Attilát, de a János- hegyen is előrebólogatnak neki a fák. Futni meg mindenki tud. A fentebb leírt irdatlan mennyiséget még nem teljesítette előtte, először július 25-én, a legnagyobb magyar versenyen a 26. EXTREMENEMAN bajnokságon vágott neki, és mindjárt IRONMAN lett. (Mindenki az lesz egyébként, aki teljesíti ezeket a távokat, bármennyi idő alatt.

Nemzeti Ünnep

A tavasz bontogatta szárnyait ezen a vasárnap délelőttön. A kellemes napsütés élvezetét azonban nagyban rontotta egy-egy csípős szélfuvallat. A ’48-as hősökre való megemlékezést a szokásos módon a Petőfi iskola udvarán rendezték meg. Főszereplői az iskola diákjai voltak, de most sokkal sokrétűbb volt a szereplők listája. A Vecsési Hagyományőrző Zeneegyesület Fúvószenekara és a Concerto Harmónia Énekkar kíséretében a Himnusz eléneklésével kezdődött az ünnepség. A műsor vezetője Falvai Anett, az iskola pedagógusa volt. A színvonalas program összeállítója és betanítója Kardosné Tar Ildikó, a humán munkaközösség vezetője volt. A változatos összeállítást az iskola mazsorett csoportja vezette be. Látványos táncukat Fekete-Part Gabriella tanárnő tanította be. A forradalom dicsőséges napjának történéseit bemutató irodalmi összeállítást a gimnázium diákjaitól hallhattuk. Ezúttal a március 15-ei ünnepségnek határon túli vendégei is voltak. Az állam által szervezett „határok nélkül” program keretében éppen az iskola vendége volt az erdélyi Szatmárnémetiből érkező 24 gyermek és 3 pedagógus. A csoport a mi iskolánk őszi partiumi látogatását viszonozta, és néhány énekkel gazdagították az ünnepség műsorát. A nemrégiben tartott szalagavató egyik emlékezetes pillanata volt az érettségire készülő gyermekek palotása. A nemzeti ünnep ragyogó alkalmat kínált arra, hogy a diákok ismét bemutathassák ezt a látványos táncot.

szombat, 08 november 2014 01:00

Nemzeti Ünnep - Október 23.

Vecsés Város Önkormányzata a Városháza előtti Szent István térre hívta az ünnepelni akarókat. A Vecsési Hagyományőrző Zeneegyesület Fúvószenekara ilyenkor adekvát muzsikával várta a térre érkezőket. Falvai Anett műsorvezető köszöntötte az ünnepi közönséget, majd közösen elénekelték a Himnuszt. Az ünnepi műsorban fellépett a WAT társulat több tagja, valamint a Petőfi iskola diákjai, és látványos műsorral tisztelgett 1956 emléke és vecsési hősei előtt. Ünnepi beszédet Gál István nyugalmazott tanár, Vecsés Város Díszpolgára mondott, amiből idézünk: „Tisztelt ünneplő, emlékező közönség, Honfitársaim! Megemlékező beszédemet egy Berzsenyi Dánieltől vett idézettel kezdem, amely kapcsolódik '56 csodájához, miszerint: „Nem sokaság, hanem lélek, s szabad nép tesz csuda dolgokat." Mint az a műsorban elhangzott, 1956-ot írtunk. Az év földrengéssel kezdődött, jeges árral folytatódott. Talán előjele volt a csodálatos ősznek, csak nem vettük észre. Magyarország a reménység történelmét írta. Most 58 év elteltével, az idei év októberének 23. napján azért gyűltünk újra össze, hogy tisztelettel emlékezhessünk azokra, akik a múlt század legnagyobb hazugságának az útvesztőjében, hallgatva a lelkiismeretükre, megtalálták az igaz utat.

1. oldal / 2

Aktuális szám letöltése:

cimlap

« November 2017 »
H K Sze Cs P Szo V
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30      
« November 2017 »
H K Sze Cs P Szo V
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30      
© 2017 Bartim honlap