kedd, 01 augusztus 2017 09:03

A kovász

Valamikor az 1980-as évek közepén, a Balt Orienten történt, hogy az előttünk lévő kocsiból fene nagy jókedv hallatszott. Átnézve a szomszédba, tapasztalhattam, hogy egy hatalmas termetű, szemüveges, mély, bariton hangú, vidám ember énekel és szórakoztatja a kocsi utasait. Látszott, hogy művészember.
Jóval később, itt, Vecsésen tőle tudtam meg, hogy akkor érkezett haza testvérétől Kanadából, ahol az ottani magyarok vendéglátását is élvezte.

Mester József, a kolozsvári magyar opera magánénekese már nyugalmazott művészként telepedett le Vecsésen a ’90-es évek elején. Az Erdélyi Kör megalakulása után sokszor találkoztunk, és művészi nyugtalansága sohasem hagyta békében. Székely keménységével azt mondta, hogy ebből az alkalomból be kell mutatni a János Vitézt. Eredeti, kolozsvári partitúrájával együtt. És ez valóra is vált 2000 nyarán, a Millennium évében. A Magyar Operaházzal is kiváló kapcsolatai voltak, ahonnan megkaptuk a János Vitéz teljes jelmeztárát. A huszárok csizmáit maga Novák Tata, a Honvéd Művészegyüttes vezetője adta kölcsön. Ám a díszletek hiányoztak. Saska István, Márkus Ferenc és Németh László vecsési asztalosok segítettek megoldásában, és ha valami hiányzott, azt Szabolcsi Hubertné oldotta meg.

csütörtök, 23 február 2017 02:56

Kertbarátok most és régen

A tavasz beköszöntével sokaknál előkerült, gereblye, ásó, metszőolló, mivel az éledező természet nem csak számtalan csodával, de valljuk be, rengeteg munkával, és persze sok pici örömmel is meglepi a kertjére féltve tekintő gazdát. Így van ez most is, és így volt ez régebben is. Vessünk, hát egy pillantást
arra a harminc, negyven évvel ezelőtt működő Vecsési Kertbarátok Körére, mely akkoriban jeles szakmai, egyben baráti társaságként is szolgált. Sárvári József kertészmérnök, egyetemi tanár kapcsolatai révén olyan neves, általa meghívott kiválóságok, mint Dr. Mády Rezső, a Kertészeti Egyetem gyümölcstermesztési tanszékvezető tanára, Dr. Glits Márton, a Kertészeti Egyetem adjunktusa, Terbe István, a Kertészeti Egyetem Tanára tartottak időről időre előadásokat, melyeket az akkoriban több mint harminc főt számláló tagság sehol máshol nem érhetett el. A sokszor késő estébe nyúló, rengeteg
tudást és elméleti ismeretet nyújtó összejöveteleket gyakorlati bemutatók meghirdetésével zárták. A kőr tagjai közül mindig voltak olyanok, akik saját kiskertjüket felajánlva, hol a gyümölcsfák metszésének tudományát bemutató, – archív képünkön – hol pedig a „téli álomból” ébredező szőlővesszők szakszerű visszavágását ismertető előadásoknak adtak otthont. Savanyó István mérnök a kör titkárának fáradhatatlan tevékenysége révén, évente virág-, zöldség- és gyümölcskiállításokat szerveztek.

Fekete József

Simor Ottó színművész szülei Simor Antal vasúti tiszt és Drozgyik Katalin kocsmárosok voltak.. Budapesten, a Józsefvárosban született 1926. július 16-án és 2012. november elején hunyt el Debrecenben. Gyermekkorát Vecsésen, a Báthori utca 20-ban töltötte. Itt járt az Andrássy telepi elemi népiskolába, az Erzsébet téri apácákhoz, és a polgári fiúiskolát is Vecsésen végezte. Leánya, R Simor Katalin: A játék emléke c. könyvéből tudjuk, hogy az 1937/38-as tanév végén a Vecsés Községi Polgári Fiúiskola első osz

  Napjainkban már Grassalkovich Antal Német Nemzetiségi és Kétnyelvű Általános Iskola az intézmény neve. Az ünnepséget szeptember 19-én tartották az iskola udvarán, ahol megjelent Szlahó Csaba polgármester, Molnár Imre nyugalmazott polgármester, Potzner Ferenc Ybl díjas építész, Pável Béla volt alpolgármester és a képviselő-testület volt és jelenlegi tagjai. A megjelent vendégeket Tófalvi Mónika a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke köszöntötte. Ezt követően az iskola tanulói adtak egy rövid műsort, majd Frühwirth Mihály a Kulturverein elnöke emlékezett meg a Falusi Iskola történetéről. Megemlítette, hogy az 1890-es évek közepén egy törvény előírta a kétnyelvű oktatást. Ennek következtében két évtized alatt a korábbi német anyanyelv kiszorult az oktatásból. Az 1948-as államosítások és iskola-összevonások következményeként megszületett a Központi Iskola elnevezés, amely a jelenlegi iskola elődjének tekinthető. Az iskola fejlődése 20 évvel ezelőtt gyorsult fel, amikor átadták a 16 tantermes új iskolát és tornacsarnokot még Molnár Imre polgármester idejében. A rendszerváltás utáni első önkormányzat már 1991-ben kiírta a pályázatot az új iskola megépítésre, aminek az volt az egyik követelménye, hogy a tervezők használják fel a régi sváb házakra jellemző motivumokat. A kiírásra három tervet nyújtottak be. A lakosság és a képviselő-testület a KÖZÉPÜLET Tervező Vállalat - Laczkovics László, Potzner Ferenc, Járomi Irén, Fejérdy Péter és Kerecsényi Zsuzsa belsőépítész - terveit támogatta. Az épület nemcsak Vecsésen aratott elismerést, hanem országosan is, hiszen az építészek ezért a munkájukért 1999-ben megkapták a Pro Architektura-díjat. Az építkezést 1992 búcsú hétfőjén kezdték el. Egy évvel később az alsósok már birtokba vehették a tantermeiket, majd egy évvel később a felsősök is beköltözhettek. Közben a pénz elfogyott, így az iskola teljes befejezése csak két évvel később vált lehetségessé. Az ünnepélyes átadás 1996 szeptember búcsú hétfőjén történt. A most megtartott ünnepségen egy emléktáblát is elhelyeztek az iskola falán.

csütörtök, 17 december 2015 19:27

Hatvan éves a Jókai Szabadtéri Színpad – II.

1955. július 9-én – 60 éve - a Csárdáskirálynő színrevitelével avatták fel a Jókai utcai Szabadtéri Színpadot. Az évforduló okán egy kitűnő dolgozatot olvashatnak el folytatásokban, ami a vecsési „amatőr” színjátszás történetét idézi fel a kezdetektől a hatvanas évekig.


Tényként rögzíthető, hogy akkor minden közösségi rendezvényhez rendőrségi, tanácsi engedélyre volt szükség, még a Halmy présházból kialakított iskolában tartott bálhoz, meg a Jókai Kultúrcsoport előadásához is. Aztán ellendrukkerek, pártoskodók, sértődöttek, besúgók mindig akadtak, s törlesztettek is. Ezek a percemberkék az új hatalom irányvonalával azonosulva ráerősítettek a „múltat végképp eltörölni” tendenciára, amelyből sok kára lett Vecsésnek is, hiszen a nép valóban nem kímélte a múlt értékeit, köztük még a patinás Halmy kastélyt sem. Pedig szanatóriumot akartak belőle, de a felheccelt tömeg téglánként széthordta.

Ilyen előzmények után a félelem sem oldódott olyan könnyen a faluban, sőt a beszolgáltatások és adók a háború óta elviselhetetlen méreteket öltöttek. Előfordult, hogy az Epresben egy sváb gazda felesége az összes tyúktojást el akarta adni, hogy a rájuk kirótt adót befizethesse. Mikor a rendőrök a piacon igazoltatták, az egyik egyenruhás obszcén szavak kíséretében az óvodás gyermekek szeme előtt „véletlenül direkt” a tojások közé taposott. Az adóellenőrök, végrehajtók, tűzoltó egyenruhás fogdmegek sorra járták a parasztportákat, s ha szemetes volt az udvar, azért, ha nem volt megkötve a kutya, azért, ha kevesebb volt a tűzoltó víz a hordóban, ha hosszú vagy rövid volt a csáklya nyele, ha gabonafélét evett a tyúk, ha be volt zárva, vagy ha nyitva volt a kiskapu stb. mind-mind ok volt arra, hogy a gazdát, vagy ahogy akkor mondták:a kulákot büntessék.

péntek, 04 szeptember 2015 10:07

Emlékév

A 1009/2015. (I. 20.) számú határozatával a kormány a 2015. évet a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszer- munkások emlékévévé tette. Ez bennünket, Vecsésen élőket is, közvetlenül érint. Az 1944- es esztendő utolsó napjaiban bevonuló oroszok szinte azonnal elkezdték a munkára fogható civil lakosság összeszedését.

A szovjet katonai parancsnokság hírhedt 0060-as parancsát nálunk is könyörtelenül végrehajtották. A legújabb kutatások szerint a munkára hurcolt civilek száma meghaladta a 300 főt. A parancsnak megfelelően döntő részében a német (a német nevű) lakosságot érintette.
Vecsésen 1990-ben volt első megemlékezés erről szentmise keretében az Ó-Plébánia templomában. Azóta is tesszük ezt évente. A misét követően 1991-től találkozóra is sor kerül. Az első években a Gazdakör volt a helyszín, majd a Falusi iskola. Így lesz ez ebben az esztendőben is.
Vecsés Város Önkormányzata és Német Nemzetiségi Önkor- mányzata közös megemlékezést szervez.


- frühwirth -

szerda, 12 augusztus 2015 11:39

A rendszerváltástól napjainkig II.

1990 - 2015. 25 év szabadon
Az előző fejezetben magáról a rendszerváltásról, illetve politikai jelentőségéről írtam. Ebben a fejezetben pedig az azóta eltelt időszak eredményeiről. Volt tennivaló bőven, de fontossági sorrendet kellett felállítani. Talán emlékeznek rá, hogy a víznyerő kutak nitrátosak-nitritesek lettek nem lehetett adni a csecsemőknek, a Faluban a gyerekeket 5-6 épületben tanították, hogy a megye különböző településeire kellett gyógyászati célból utazgatni! Lehetne tovább sorolni. Aki nyitott szemmel járt és jár, az észreveszi a változásokat, és büszke lehet az elért eredményekre. E néhány bevezető mondat után vegyük sorra eredményeinket!

csütörtök, 23 július 2015 09:08

Huszonöt éves a rendszerváltozás

A köztelevízió hetente sugároz ezzel kapcsolatos műsort, és nagyon ajánlatos, hogy az, aki nem akar felületesen ítélkezni, az megnézze és ismereteit bővítse. Gál István egy írást küldött a vecsési rendszerváltozásról és napjainkig való történetéről . A történet azonban úgy kerek, ha megismerjük – legalább nagyvonalakban – az első szabadon választott képviselő- testület megalakulása előtti időszak helyi történéseit is.

csütörtök, 23 július 2015 08:49

Új helytörténeti könyv Vecsésről

Értékes helytörténeti könyv jelent meg a közelmúltban. Az Orosz Károly- Greschó József szerzőpáros Adalékok a vecsési zsidóság történetéhez 1840- 1944-2014 c. könyve a vecsési zsidóság történetét tárja fel, és a 18. század végétől követi Vecsés gazdasági és kulturális fejlődésében a zsidóság szerepét. A kötetben a szerzők gazdag kép- és dokumentum anyaggal szemléltetik az izraelita közösség kialakulásától az I. világháborún és a két világháború közötti Vecsés társadalmában betöltött szerepükön át a deportálásig a zsidóság máig fellelhető emlékeit. A szerzők emléket állítanak a deportáltaknak, s az őket a statárium körülményei között, életük árán is menteni igyekvő családoknak, egyházaknak. A kötetből 15-15 darabot a szerzők díjmentesen biztosítottak minden vecsési iskolának és a Róder Imre Városi Könyvtár olvasóinak, hogy ezzel a vecsési közelmúlt történetének megismerését és oktatását, a vetélkedőkre történő felkészülését segítsék. Ugyanakkor értékesítés céljából 180 darabot díjmentesen átadtak a városi könyvtárnak, amelynek bevételét felajánlották a vecsési helytörténeti szakirodalom fejlesztésére. A Vecsés Városért Egyesület, Vecsés Város Önkormányzata, a Halmy Patika, az Ipartestület, a Csorba Dental és a helyi történelmi egyházak támogatásával, nem utolsó sorban a szerzők áldozatvállalásával megjelent kötet a Bálint Ágnes Kulturális Központ épületében a Róder Imre Városi Könyvtárban 1000 forintos áron megvásárolható.

szerda, 22 július 2015 09:12

1990 - 2015. 25 év szabadon

A rendszerváltástól napjainkig

Mint ismeretes, a II. világháborút követően hazánk szovjet megszállás alá került. Az üzemeket államosították, a földművelő lakosságot szövetkezetekbe kényszerítették. Vecsés, és néhány, svábok lakta településről a németajkú lakosság egy részét kitelepítették. Kezdetét vette tehát egy rendkívül diktatórikus rendszer kiépítése. Napirenden voltak az elhurcolások, internálások, kivégzések. Ez ellen 1956. október 23-án a nép felkelt. Az elégedetlenség forradalomba csapott át, és ennek eredményeként 13 szabad nap adatott meg hazánknak. A forradalmat a megszálló szovjet hadsereg a belső árulók hathatós közreműködésével, azokkal szövetkezve, leverte. Szörnyű megtorlás vette kezdetét. A kivégzettek száma megközelítette az 500 főt. Miután a népet megfélemlítették, lassan normalizálódott a helyzet. Kezdetét vette az úgynevezett szocializmus építése. Mindent a szocialista eszmerendszernek rendeltek alá. A nép egy ideig némán tűrte az elnyomást, de nyolcvanas évek második felében egyre fokozódott az elégedetlenség, ami arra kényszerítette a kormányt, hogy leüljön tárgyalni az ellenzékkel. A tárgyalások eredményeként újratemették a forradalom miniszterelnökét, Nagy Imrét, majd megállapodtak a többpártrendszer bevezetésében a szabad választások megtartásában. 1989. október 23-án Szűrös Mátyás kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Megkezdődött a „rendszerváltásként” emlegetett társadalmi átalakulás. 1990 tavaszán megtartották az első szabad választásokat, majd az új kormány 1990. szeptember 30-ára, illetve október 14-ére kiírta az önkormányzati választásokat. Ezzel megszűnt a tanácsrendszer, és kezdetét vette az önkormányzati rendszer kialakítása.

1. oldal / 4

Aktuális szám letöltése:

cimlap

« November 2017 »
H K Sze Cs P Szo V
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30      
« November 2017 »
H K Sze Cs P Szo V
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30      
© 2017 Bartim honlap