Erdőkben lövik a nyilakat

Sztyeppék Népe Íjászegyesület legfiatalabb íjásza 9 éves

Bemutatjuk a Vecsési Sportegyesület Terepíjász-szakosztályát

Jól mutatja, milyen színes a vecsési sportélet, hogy a sportegyesület szárnyai alatt tíz szakosztály is működik, több száz aktív gyermek, ifjúsági és felnőtt taggal. A szakosztályok között pedig olyan sportágnak is jut hely, mint a terepíjászat. Ami annak ellenére nem sorolható az általánosan ismert sportágak közé, hogy az országban tízezernél is többen űzik az íjászat valamelyik ágát. Nagy Ferenccel, a Vecsés SE terepíjászat szakosztályának vezetőjével beszélgettünk.

Nagy Ferenc, a szakosztály elnöke is indul versenyeken

Nagy Ferenc gyerekkorában szeretett bele az íjászatba, a 49 éves szakosztályvezető még ahhoz a generációhoz tartozik, amelyik indián filmeken és regényeken nevelkedett. Innen ered a szerelem is, kisgyerekként a filmek hatására saját kezűleg fabrikált íjjal és nyílvesszőkkel lövöldözött a családi portán. A szekerce volt a tomahawk (az indiánok baltához hasonló hajítófegyvere), a hegyes kések pedig a dobótőrök – így lett teljes a fegyverarzenál.

– Odavoltam az indiános filmekért. Persze ezzel nem voltam egyedül, egy ilyen film vetítése után a legtöbb fiú két-három napig indiánnak képzelte magát. Nálam ez hosszabb ideig, általában a következő indiános film vetítéséig tartott. Aztán persze jött egy hosszabb szünet, kamaszkorban más kezdett érdekelni, de a szívem mélyén megmaradt a különös vonzalom az indiánok iránt. A valódi íjászattal végül 13 évvel ezelőtt kezdtem foglalkozni, egy dokumentumfilm hatására. Az interneten vásároltam egy íjat és több tartozékot, majd egy ismerősömnek köszönhetően megismerkedtem egy fiatal sráccal, aki megmutatta az alapokat. A város határában a kanális partján gyakoroltunk – idézte fel az íjászattal való ismerkedését Nagy Ferenc.

Később jöttek az edzések, de csak Vecséstől viszonylag messze sikerült edzőpartnereket találnia. Az utazás sok időt emésztett fel, így egyre kényelmetlenebb lett az edzések látogatása, ennek pedig az lett a vége, hogy Ferenc eldöntötte, saját kezébe veszi a dolgokat és egyesületet alapít. A megalakulásra azonban – köszönhetően a bürokrácia útvesztőinek – több évet kellett várni, ezért eleinte csak baráti körben lőtték a nyilakat. Miután a hivatalos ügyek rendeződtek egy vecsési étteremben született meg a Sztyeppék Népe Íjászegyesület, amelyet évekig működtetett a 20 fős tagság. A Vecsési Sportegyesülethez három évvel ezelőtt csatlakozott Nagy Ferenc, a terepíjász szakosztályt is akkor alapították.

– A terepíjászat több mindenben eltér a pályaíjászattól. Hogy pontosak legyünk, mi a 3D íjászatot űzzük, ami a hagyományos terepíjászat egyik ága. Ez is változatos terepen zajlik, de táblák helyett speciális műanyagból készült állatok a célpontok. Fontos különbség a pályaíjászathoz képest, hogy az íjász nem tudja, milyen messze van tőle a célpont, a távolságot segédeszközök nélkül, a saját szemére hagyatkozva kell megsaccolnia. A versenyek alatt különböző nehezítéseket is alkalmaznak, például napfényes tisztásról kell lőni az árnyékot adó fák között meghúzódó célpontra. Vagy éppen fordítva, árnyékos területről kell lőnie az íjásznak a napfényes helyen felállított célra. A változó fényviszonyok miatt nehezebb felmérni a távolságot és pontosan célozni. A célzás közben a nyílvessző röppályájával is számolni kell, ami eleinte emelkedő íven halad, egy idő után pedig lefelé csapódik. Mindent pontosan összehangolni még a rutinos versenyzők számára sem könnyű feladat – magyarázta Nagy Ferenc.

A vecsési terepíjászok edzéseit gyerekek és felnőttek egyaránt látogatják, az átlagéletkor negyven év körül van, a legfiatalabb íjász mindössze kilenc éves.

– Hetente két edzésünk van, tavasztól őszig Vecsés határában, ősztől pedig a régi művelődési háznál szoktunk gyakorolni. Az edzésekre bárki ellátogathat, ha kedvet érez hozzá, akkor ki is próbálhatja az íjászatot, felszerelést is tudunk adni az érdeklődőknek. A tagság feltétele, hogy a jelentkező három hónapig rendszeresen vegyen részt az edzéseken, illetve még annyit szoktam kérni, hogy a harmadik hónap végére legyen meg a saját íja, nyílvesszői és az egyéb tartozékai – mondta Nagy Ferenc.

Az íjászat egy tökéletes hobbi, aki pedig úgy dönt, hogy inkább a versenysport irányába menne, a szakosztály segítségével ezt is megteheti. Az utóbbi időben egyre több versenyen vesznek részt a vecsési íjászok, alkalmanként pedig szép eredményekkel térnek haza. A legtöbb éremmel Nagy Ferenc büszkélkedhet, de mint mondta, a versenyzésből kifelé megy, inkább az edzésekre és az utánpótlásra szeretne koncentrálni.

Érdemes tenni egy próbát, ha valakit egy kicsit is érdekel az íjászat, hiszen ez is egy olyan sportág, amit személyes tapasztalatok híján nehezen lehet megismerni és értékelni. Azzal együtt viszont könnyen szenvedély is lehet belőle.

NA