Államalapítás és István király
Ez a hosszú, forró nyár már tavasszal elkezdődött, és kis szünetekkel, de az állami ünnepünkig mindenképp kitartott. Nem is kellett a megszokott helyszínen változtatni, maradt a Szent István tér, középpontjában a Szent István szoborral és a Koronás ivókúttal. Arra kellett csak figyelni, hogy lehetőleg mindenki árnyékos helyre kerüljön a délelőtt 10 órai időpontban is 30 fok feletti tűző napsütésben.
A VHZ Fúvószenekara térzenével várta az érdeklődőket, és tapasztalni kellett, hogy a nagy meleg, a hosszú hétvége sokakat elvitt vagy ott marasztalt a vízpartokon.
Falvai Anett műsorvezető köszöntötte a jelenlévőket, majd a VHZ kíséretével közös éneklésben elhangzott a Himnusz. A Balla Péter Népdalkör magyar népdalcsokra citerakísérettel megadta az ünnepség alaphangulatát. A népdalosok nagy útra készülnek, és nem véletlenül vonultak el a fellépésük után a Kulturális Központba próbálni. Szerdán kínai meghívásra a messzi országba utaztak, hogy ott reprezentálják nemzeti kultúránkat.
Ünnepi beszédet dr. Huszka Mihály, Óvárosi római katolikus plébános mondott. Beszédéből idézünk:
„Babits Mihály Petőfi koszorúi című versében írja: „Hol a szem, szemével farkasszemet nézni?/ Ki meri meglátni, ki meri idézni/az igazi arcát?”
Valóban! Nincs nehezebb feladat, mint messzi idők távlatából megrajzolni egy korát megelőző egyéniség vonásait. Nézzünk szembe legnagyobb magyar szentünk Szent István király arcával. Erről az arcról leolvashatjuk jellemvonásait.
A keresztény életeszmény szépsége ragadta meg. Nem tudott tőle szabadulni. A Bambergi dóm szobrai között látható egy lovas szobor. A lovas tágra nyílt szemmel, nyitva felejtett ajakkal néz előre. Arcán mély csodálkozás ömlik el. Az idegenvezetők szerint Szent Istvánt ábrázolja. Fiatal korában a Bambergi dóm szépsége annyira megragadta, hogy elfelejtett lováról leszállni és lóháton került a templomba. A hagyomány történeti értéke még nem tisztázott. De Istvánt valóban jellemzi a csodálkozó kitárulás a kereszténység szépsége előtt.
Prófétai előrelátása: ez a nagy uralkodók legkiválóbb tulajdonsága. Szent István király századokra előre lát. Nem csak a mát látja, hanem a holnapot is megpillantja. Biztos érzékével megérezte, hogy a magyarság Kárpát-medencében csak akkor maradhat meg, ha felhagy a kalandozásokkal, megszünteti a törzsi szervezetet, kiépíti a központi hatalmat és áttér a keresztény vallásra.
Célratörő vasakarata: a távoli cél megpillantásától még lehet valaki nagy álmodozó is. De Szent István királyt nemcsak jövőbe fúródó tekintet jellemzi, hanem a célratörő akarat IS. Szeme a célon, keze a kormányrúdon. Nem ismert legyőzhetetlen akadályt. Kemény kézzel leverte a belső ellenséget: Koppányt a Dunántúlon, Ajtony vezért a Maros mentén, Gyula vajdát Erdélyben. Amikor népe jövőjét látta veszélyben, nem habozott a legkeményebb szigorúsághoz sem folyamodni. Kiverte a külső ellenséget is. II. Konrád német császár hadseregére olyan csapást mért, hogy hírmondó sem maradt belőlük.
Zseniális szervezőkészsége: az uralkodó igazi nagysága főképp a szervezésben nyilatkozik meg. Szent István király, mint szervező is zseni. Az államszervezet kiépítésében nem kopírozta le a nyugati mintákat, hanem új módon népének olyan alkotmányt adott, amely kiállta ezer év próbáját. Megszervezte az egyházi közigazgatást. Szigorú törvényeivel biztosította a jogrendet és közbiztonságot. István szervezőképességét dicséri a letelepedett magyarság, a meghonosodott kereszténység és az ezer éve fennálló Magyarország.
Szédítő hite: Istvánt nem csak az uralkodók koronája illeti meg, hanem a szentek aurája is. Hányszor kulcsolódtak össze imádságra kezei országos gondjai közepette. Erről csak az ősi fehérvári és esztergomi bazilika kőpadlója tudna árulkodni. Milyen erős lélekre vall Imre herceg halálhírének lázadás nélküli elfogadása, életrajzírói csodálkoznak rajta. Milyen mélységes hitből fakadt koronájának felajánlása, amely már egyedülálló a szentek között is. Ilyenre a középkor mélyen vallásos uralkodói között sem találunk példát. Úgy bízta rá országát az Úristenre, mint valóságos élő személyre. Úgy ajánlotta fel koronáját a Boldogságos Szűznek, mint egy trónörökösnek. Szent István király számára a természetfeletti világ nem elvont hittétel volt, hanem élő valóság. Istentől, és a Nagyasszonytól többet várt, mint a velencei Pétertől. Ez a hit már a szentek hite!
Akik azt mondják: szemeim megcsalhatnak, mert vannak optikai csalódások. Füleim is megcsalhatnak, mert vannak hallucinációk. Az eszem is megcsalhat, mert sokszor tévútra siklik. De a hitem soha nem csal meg, mert afelől a Mindenható Isten kezeskedik.
Szent István a szentek között is a legnagyobbak közül való: az Istenre való tökéletes ráhagyatkozás fénylő példaképe. Ha a Felsőtelepi templom Szent István freskójáról elénk állna, és elénk lépne, mit kérnénk tőle? Talán így szólítanánk meg: „Szent Király! Te fiadnak, Imrének, intelmeket adtál, de elsősorban életed fénylő példáját hagytad rá. Adj nekünk, 21. században élő fiaidnak is ránk szabott intelmeket. Közbenjárásodat kérjük katolikus óvodánk megvalósulásáért. Szólj és hallgatunk rád. De előttünk is főként erényeiddel világíts.” Ő meg talán így szólna hozzánk: „Ti nekem szobrokat emeltek, rockoperát komponáltok, harangot szenteltek és templomokat renováltok. De én ennél többet kérek tőletek. Kövessétek példámat! Ragadjon meg titeket is a krisztusi hit szépsége. Ne legyetek rövidlátók, hanem népben, nemzetben gondolkodjatok! Vasakarattal valósítsátok meg országotokat szolgáló szent céljaitokat! Győzzetek le minden pogányság felé visszahúzó áramlatot! Végül legyetek szentek: mély hitű, magatokat és hazátokat a Nagyasszony oltalmába helyező magyarok! És ezt a lelki nagyságot adjátok tovább!
Kérjétek térden állva Istent: hadd legyünk mi is tiszták, hősök, szentek, hazánkat így mentsd meg!”
Köszönöm, hogy meghallgattak.”
A beszéd után Sasvári Sándor Jászai Mari-díjas színművész-énekes mutatta be műsorát. A művész az ünnep előestéjén kapta meg a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést a Vigadóban. A művész már több alkalommal lépett fel Vecsésen, és minden alkalommal lenyűgözte a közönséget. Itt – talán a kitüntetés végett –, de rátett egy lapáttal, és műsora végén szűnni alig akaró vastaps kerekedett – teljesen megérdemelten. Felejthetetlen pillanatok voltak!
Hagyományosan ezen az ünnepségen osztják ki a köztisztviselőknek járó kitüntetéseket.
Köszönő Oklevél-kitüntetés adományozható azon személyeknek, akik közalkalmazotti, köztisztviselői vagy egyéb jogviszonyban legalább 20 éve, Elismerő Oklevél adományozható azon személyeknek, akik közalkalmazotti, köztisztviselői vagy egyéb jogviszonyban legalább 30 éve tevékenykednek, tevékenykedtek a város intézményeiben, bármely tevékenységi területen és magas színvonalú munkásságukkal hozzájárulnak, hozzájárultak a város hírnevének öregbítéséhez.
A képviselő-testület Köszönő Oklevél-kitüntetést adományozott Geiger Gizella részére, aki 1994-től kezdődően a Polgármesteri Hivatal vagyongazdálkodási osztályának ügyintézője, 2011. május 1-jétől a Vagyongazdálkodási Osztály vezetője.
A képviselő-testület Köszönő Oklevél-kitüntetést adományozott Halápiné Borbás Ágnes részére, aki 1996-tól kezdődően a Polgármesteri Hivatal igazgatási osztályának ügyintézője, 1997-től az Igazgatási Osztály vezetője, 2002-től aljegyző.
A képviselő-testület Elismerő Oklevél-kitüntetést adományozott Lajos Istvánné részére, aki 33 éve dolgozik a Polgármesteri Hivatalban. Az igazgatási osztály keretén belül anyakönyvvezetői és gyámügyi feladatokat lát el. Már több éve nagy sikerrel szervezi és bonyolítja a jubileumi esküvőket. Jövő évben nyugállományba vonul.
A képviselő-testület Elismerő Oklevél-kitüntetést adományozott Makádi Lászlóné részére, aki 1984-től kezdődően dolgozott a Gazdasági Ellátó Szervezetben, majd annak Polgármesteri Hivatalba történő beolvadását követően az üzemeltetetési osztálynál.
Augusztus 20-a az új kenyér ünnepe is. Ez még a politikai változásokat is átélte. A háború előtt szállóige volt, hogy a Kárpát-medence magyarsága 30 millió ember kenyerét tudja előteremteni. Egy minapi hír azt tudatta velünk, hogy mai viszonyaink közepette is 20 millió ember kenyerét tudjuk biztosítani. A történelmi egyházak képviseletében Heinemann Ildikó, az Magyarországi Evangélikus Egyház lelkipásztora, Dömötör Norbert, a Magyarországi Református Egyház lelkipásztora és dr. Huszka Mihály római katolikus plébános mondott áldást az új kenyérért, adott hálát a Teremtőnek és azoknak, akik áldozatos munkával lehetővé teszik, hogy mindennapi kenyerünkhöz juthassunk. Az ökumenikus áldás után a város vezetői megszegték a város kenyerét, amit ezúttal is a Bojtos Pékség sütött.
A kenyérszegés és a kenyérosztás csendes, de magasztos pillanatait ügyesen használta ki a VHZ Fúvószenekara ifj. Fazekas József vezénylése mellett a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország dalmű – 1990 előtt tiltott – muzsikájának bemutatására. A jelenlévő közönség is hálás tapssal jutalmazta a produkciót.
Az ünnepség a Szózat dallamaival fejeződött be.
Szép ünnep volt, méltó a nap jelentőségéhez. Köszönet érte!
szalontai, fotók: Katona Csaba
