2018. április 21-én, szombaton negyedszer rendeztük meg az Andrássy-túrát.
Iskolánk diákjai és kísérőik negyedszer barangolhattak Vecsésen egy kódfej-
tő játék keretében.
A túrák sajátossága, hogy nem csak szimpla állomások vannak az útvonalon, hanem a Da Vinci-kód mintájára mindenhol meg kell oldani egy rejtvényt is! A sok kis rejtvény a végén összeáll egy nagy megoldássá. 2015-ben az Andrássy-telep előtti időkről, 2016-ban az iskola történetéről, tavaly az Indul a bakterház vecsési vonatkozásairól, idén pedig telepünk névadóiról tanulhattak játszva a résztvevők.
Kik is ők?
Andrássy Aladár (1827–1903) Andrássy Gyula öccse volt. A szabadságharcban Bem József segédtisztje, 49 után menekülnie kellett, 1865-ig emigrációban élt. Hazatérése után Gömör vármegye főispánja és a főrendi ház tagja lett. Az országban sokfelé voltak birtokai, az egyik Vecséstől délre: Halomegyház-puszta. 1875-ben tejgazdaságot alakított itt ki, Budapest közelsége pedig jövedelmezővé tette ezt az üzletágat. 1882-től ő lett a Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezet elnöke, majd haláláig díszelnöke. Vecsés melletti birtokán vadászházat építtetett, ez a ház nyolc szobából állt, díszkert és gyümölcsös vette körül. A vadászházban az egyik szoba, az ún. „királyné szobája” Erzsébet királynénak volt kialakítva. Andrássy Aladár felesége, Wenckheim Leontin Erzsébet királyné magyarországi főudvarmesternője volt. 1872 és 1884 között a királyi pár többször vadászott az Andrássy-birtokon. Ekkoriban egy bizonyos Fromm Hermann vezette a Pest-Halmi Vadásztársulatot. Elképzelhető, hogy az ő rokona az a Ludwig Hermann, aki 1886 és 1893 között volt haszonbérlő az Andrássy-majorban. 1894-ben Andrássy Aladár elkészítette végrendeletét, melyben a majort fiára, Andrássy Sándorra hagyta: „…továbbá a nem hitbizományi birtokaim, mint Halomegyháza… a rajtok található élő és holt gazdasági felszereléssel, függő és elválasztott terméssel, s bármi néven nevezendő egyéb ingókkal együtt Sándor fiamat, mint általános örökösömet illetendik.” 1903-ban halt meg, ekkor szállt a Vecsés melletti birtok Andrássy Sándorra (1863–1946).
Andrássy Sándor a magyar autóversenyzés egyik úttörője volt, emellett más sportokat is patronált, például az evezést. 1904-ben kiadta birtokát haszonbérletbe. 1907-ben Halomegyházát hivatalosan is Vecséshez csatolták. 1909 nyarán Andrássy Sándor eladta vecsési birtokát a Magyar Telepítő és Parcellázó Banknak. A bank ősszel elkezdte felparcellázni a területet. A tervező az a Pálóczi Antal, akinek a nevéhez többek között a budapesti Szabadság tér és a Tabán rendezése is kötődik. A bank hirdetései 1909 novemberétől 1910 augusztusáig sűrűn feltűntek a budapesti napilapokban. Munkáscsaládok érkeztek ide, és az új lakóterület neve Andrássy-telep lett. A vadászház ma Bálint Ágnes Emlékházként funkcionál, mellette a Major utca neve pedig még az Andrássyak birtokának emlékét őrzi.
De nem csak az Andrássy családról lehetett tanulni. A túra útvonala kb. 8 km volt, és 1848-as utcaneveken, 1848-as útvonalon kanyargott: Deák Ferenc, Eötvös József, Erkel Ferenc, Vörösmarty Mihály, Batthyány Lajos, Klapka György, Damjanich János és Görgei Artúr. Emellett érintett templomokat, játszótereket, iskolákat, boltokat, érdekes graffitiket és olyan gyönyörű apróságokat, mint a kezdet és végzet kapuja az evangélikus templomnál vagy a fényt a négy evangélista kapujánál. Jó böngészést! Jövőre folytatjuk!
Telek-parcellázás
Budapesttől 80 percnyire a Budapest-szegedi fővonalon, Vecsés községben, közvetlen az állomás mellett létesített telepen házhelyek eladók. A házhelyek területe 500–400 négyszögöl, áruk egyenként 2.50-3 korona. A telkek ára havi
20–30 koronás részletekkel törleszthető. Bővebb felvilágosítás nyerhető Vecsésen a Magyar Telepítő és Parcellázó Bank Részvénytársaság majorjában. Budapesten pedig a bank központi irodájában: V. Nádor utca 9.
Kiss Gábor, Andrássy iskola
