Cikluszáró interjú Dr. Szűcs Lajos országgyűlési képviselővel
Dr. Szűcs Lajos, Pest megye 7. választókerületének (Ecser, Felsőpakony, Gyál, Gyömrő, Maglód, Pécel, Üllő, Vecsés) országgyűlési képviselője, Vecsés érdekeit 2014-től képviseli a parlamentben.
Budapesten született 1964. szeptember 15-én. Nős, két gyermeke van. 1992-ben Egerben, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán végzett közművelődés-pedagógia szakon, a Budapesti Államigazgatási Főiskola Igazgatásszervezői Szakán 1998-ban szerezte meg második diplomáját, majd 2008-ban jogászként végzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. A Magyar Tenisz Szövetség és az Országos Horgász Szövetség elnöke. A Fideszbe 1993-ban lépett be. Az Országgyűlésbe egy időközi választáson 2001-ben szerzett mandátumot Dabason, azóta képviselő. A 2006. és a 2010. évi országgyűlési választáson Pest megye 14. választókerületében – Dabason szerezett ismét egyéni mandátumot. 2004 óta az Országgyűlés jegyzője. A 2006-os és a 2010-es önkormányzati választásokat követően a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnökévé választották. 2010-től tölti be a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének és a Közép-magyarországi Regionális Tanácsának elnöki pozícióját.
– Pest megye 7. számú választókerületében ismét önt jelölte képviselőnek a Fidesz-Magyar Polgári Párt. Négy évvel korábban sokkal nagyobb bizonytalanság volt a jelöltek személye körül. Most, mintha simábban ment volna a jelöltállítás. Ez mivel magyarázható?
– Négy évvel ezelőtt feleztük meg a parlamenti képviselőhelyek számát, ez akkor a FIDESZ-kormány egyik legnagyobb intézkedése volt, ugyanis a 386 képviselőből 199 képviselő maradt, a 176 egyéni választókerületből pedig 106 választókerületet alakítottak ki. Ennek voltak vesztesei is, hiszen az egyéni képviselői helyek száma 70-nel csökkent. Vecsés kivételes helyzetbe került, ugyanis ezt a választókerületet Monorról leválasztva 2014-ben alakították ki. A mostani jelöltállításnál is történtek változások, a képviselői helyek 20%-ában új jelölteket indítottak. Itt, Vecsésen az elmúlt négy év eredményei alapján a választókerületben lévő csoportok, az országos választmány, majd az elnökség úgy döntött, hogy ismét nekem szavaz bizalmat, amit nagy megtiszteltetésnek vettem, és lelkesedéssel várom az április 8-ai választásokat.
– Azok közé a képviselők közé tartozott, akik rengeteg területen tevékenykedtek. Mennyire tudta összehangolni a politikai munkáját a civil és társadalmi feladataival?
– Egy képviselőnek az a legfontosabb feladata, hogy a parlamentben ellássa a saját választókerületéhez tartozó választópolgároknak a képviseletét. Nekem Budapest közelsége nagy segítséget jelentett, mert viszonylag kevés időt töltök utazással. A felszabaduló időmet így másra is fel tudom használni. Így mertem elvállalni a Magyar Tenisz Szövetség és az Országos Horgász Szövetség elnöki posztját. A Költségvetési Bizottság alelnöksége nagyon komoly feladat, mert a bizottság elnöke tisztét mindig ellenzéki politikus tölti be, ugyanakkor a kormányoldalnak kell a többséget biztosítania. Az elmúlt négy évben olyan költségvetéseket készítettünk, amelyek betarthatóak voltak, nem kellett módosítani, az államháztartási célok és a hiánycélok is meg tudtak valósulni. Ebben természetesen az is benne volt, hogy a magyar gazdaság az elmúlt négy évben kiegyensúlyozottá, kiszámíthatóvá és megbízhatóvá vált. A nemzetközi hitelminősítők és bankok a befektetésre ajánlott kategóriába soroltak bennünket. Ennek az lett az eredménye, hogy a külföldi befektetők ismét rátaláltak Magyarországra.
– A kiegyensúlyozott gazdasági környezet megteremtette a feltételeit annak, hogy minden ágazatban emelkedjenek a bérek. Ennek ellenére a hazai bérszínvonal alacsonyabb, mint az uniós átlag. Ha ilyen mértékben fejlődne a gazdaság, akkor elérhető közelségbe kerülhetne a bérunió. Mennyire vagyunk ennek a megvalósításától?
– Nem a kormányok egyedi döntésén múlik a bérunió megvalósítása. Egy bérunióban nagyon sok döntési kompetenciát adnánk át az unió brüsszeli bürokratáinak, amit nem szeretnénk. A dolgot nehezíti, hogy nagyon nagy versenyképességi lemaradásban van a hazai vállalati szektor. Kelet-Európa vonzereje abban rejlik, hogy az egy munkavállalóra jutó bérköltség messze elmarad a nyugat-európai szinttől. Ha ezt egyik napról a másikra kiegyenlítenénk, akkor az összes multi itt hagyná az országot, magával rántva a teljes kkv-szektort, és a szolgáltató szektort. Magyarországon az elmúlt 10 évben az egy munkavállalóra vetített termelékenység egyáltalán nem növekedett, miközben a fajlagos munkaerőköltség folyamatosan nőtt. Ez a versenyképesség romlását eredményezte. Egy külföldi befektető pedig azt látja, hogy egyre nagyobb a költsége, ami veszélyezteti a jövedelmezőséget. Egy jól működő piacgazdaságban a piac fogja eldönteni, hogy egy országban a sajátosságokat figyelembe véve mekkora béremelésekre és mekkora bérekre lehet számítani. Ebben benne vannak az energiára, a lakhatásra és az életfenntartásra fordított összegek különbségei, és az is, hogy mit bír el a gazdaság. A munkaerőhiány miatt 2018 elején a kereskedelemben spontán módon beindult a bérek emelkedése, amit egyébként a kormány két évvel ezelőtt megkötött megállapodása is segített, amit a munkavállalókkal és a munkáltatókkal írt alá. Megegyeztek, hogy minden évben közösen állapítják meg a szakmunkás és a diplomás minimálbér mértékét. Tehát elindult egy bérfelzárkóztatás, de messze vagyunk a béruniótól.
– Nagyon sok fejlesztés nem jöhetett Budapestre és a megyébe, mert az itteni fejlettség magasabb volt az uniós átlagnál. Ezért 2015 decemberében kimondták Pest megye leválását a budapesti régióról. Ez a következő uniós ciklusban valósulhat meg, de addig is a kormány 80 milliárdos támogatást ígért a megyének!
– Nekem 10 éves munkám fekszik abban, hogy ezt el tudtuk érni. Azt láttuk, hogy egyre több vállalkozás máshová helyezte át a telephelyét, így a helyzet már tarthatatlanná vált. A döntéshozók is arra az álláspontja jutottak, hogy Pest megyének egy külön forrás kell. A kormány teljesítette az ígéretét, hiszen az átmeneti időszakban sikerült a Pest megyei településeknek és vállalkozásoknak 80 milliárd forintot biztosítani. Ennek az összegnek a 60%-át gazdaságfejlesztésre kell fordítani. Ebből a pénzből kis és középvállalkozások versenyképességének fejlesztését támogattuk, a településeken belterületi utakat, rendelőintézeteket, óvodákat, iskolákat, sportcsarnokokat, uszodákat építettünk és építünk. Külön szeretném kihangsúlyozni, igaz ez már nem a 80 milliárdos kerethez tartozik, a 2017 októberében elindított Egészséges Budapest Programot, ami a valaha volt legnagyobb egészségügyi fejlesztés a fővárosban és Pest megyében! Ennek a programnak köszönhetően 700 milliárd forintot fognak befektetni egészségügyi intézmények építésére és felújítására.
– A választókerületében nagy lendülettel zajlanak a beruházások. Vecsésen milyen fejlesztéseket és beruházásokat emelne ki?
– Vecsés Pest megye egyik legdinamikusabban fejlődő települése. Szeretném kiemelni a közoktatási intézmények energetikai megújítását, a Városháza felújítását és energetikai korszerűsítését, folytatódtak az útépítések, 2018-ban elkezdődhet a Mentőállomás és Alapellátási Központ, a kézilabda-munkacsarnok és egy járási tanuszoda építése, zöld utat kapott egy új bölcsőde megépítése is. Áttételesen érinti Vecsést a gyorsforgalmi út felújítása és a repülőtér fejlesztése is. Elkezdődhet a repülőtérre vezető gyorsvasút kivitelezése is. Ez a vasútfejlesztés része lehet az elkerülő V0 építésének is, ugyanis a nyomvonal a repülőtér területét érinti, de fejlesztik a 100-as vasúti fővonalat is. Ez sokkal előbb is megvalósulhatott volna, ha az olimpia megrendezése nem ütközik akadályba, de így is egy-két éven belül ezek a beruházások elkezdődhetnek.
– Folytassuk a beszélgetést a migránskérdéssel és a Stop Soros!-törvénnyel. Sokan nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel, mert úgy gondolják, hogy őket ez nem érinti, a törvények megalkotása meg a politikusok dolga. Pedig ezt a kérdést nem lehet kikerülni, mert már két éve erről beszélünk!
– Amikor ez a migránsválság kialakult, akkor nagyon sokan azt állították, hogy ez egyáltalán nem probléma. Sajnos az élet nem ezt igazolta. Nagyon komoly utánpótlása van ennek a migránsáradatnak. A menekültek önhibájukon kívül kerültek krízishelyzetbe és nem feltétlenül vándorolnak több országon keresztül, sőt kérik a menekültstátuszt is, tehát regisztráltatják magukat. Ezekről az emberekről a befogadó államok döntik el, hogy ki hová kerüljön. Ezeken az embereken segíteni kell. A migránsok más elveket vallanak, ők a jobb élet reményében szeretnének más országokba költözni. Ráadásul azt látjuk, hogy ezeket az embereket kívülről támogatják, pénzzel, ígéretekkel. Év elején a kormány létrehozott egy olyan törvényjavaslatot a civil törvény módosításával együtt, amit Stop Soros!-nak neveztek el. Ez a törvény arról rendelkezik, hogy a tömeges migrációt propagáló külföldről támogatott szervezeteknek regisztrálniuk kell, a tevékenységükről nyilvánosan számot kell adniuk, ezen szervezeteknek a támogatás összegéből 25%-os illetéket kell fizetniük, a bevándorlást szervező személyek távol tarthatók és kitilthatók lesznek.
– Hogyan tervezi a választási kampányát?
– Remélem, hogy minél több emberhez jutok el majd személyesen és szeretném bemutatni az elmúlt évek eredményeit. Tervezek nyitókampánygyűlést és járom a választókerületem településeit. Az ellenfeleimmel nem szeretnék foglalkozni.
– Köszönjük az interjút!
Polgár Gyula