A külföldi befektetők ismét rátaláltak Magyarországra

Cikluszáró interjú Dr. Szűcs Lajos országgyűlési képviselővel

Dr. Szűcs Lajos, Pest megye 7. választókerületének (Ecser, Felsőpakony, Gyál, Gyömrő, Maglód, Pécel, Üllő, Vecsés) országgyűlési képviselője, Vecsés érdekeit 2014-től képviseli a parlamentben.

Budapesten született 1964. szeptember 15-én. Nős, két gyermeke van. 1992-ben Egerben, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán végzett közművelődés-pedagógia szakon, a Budapesti Államigazgatási Főiskola Igazgatásszervezői Szakán 1998-ban szerezte meg második diplomáját, majd 2008-ban jogászként végzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. A Magyar Tenisz Szövetség és az Országos Horgász Szövetség elnöke. A Fideszbe 1993-ban lépett be. Az Országgyűlésbe egy időközi választáson 2001-ben szerzett mandátumot Dabason, azóta képviselő. A 2006. és a 2010. évi országgyűlési választáson Pest megye 14. választókerületében – Dabason szerezett ismét egyéni mandátumot. 2004 óta az Országgyűlés jegyzője. A 2006-os és a 2010-es önkormányzati választásokat követően a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnökévé választották. 2010-től tölti be a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének és a Közép-magyarországi Regionális Tanácsának elnöki pozícióját.

– Pest megye 7. számú választókerületében ismét önt jelölte képviselőnek a Fidesz-Magyar Polgári Párt. Négy évvel korábban sokkal nagyobb bizonytalanság volt a jelöltek személye körül. Most, mintha simábban ment volna a jelöltállítás. Ez mivel magyarázható?

– Négy évvel ezelőtt feleztük meg a parlamenti képviselőhelyek számát, ez akkor a FIDESZ-kormány egyik legnagyobb intézkedése volt, ugyanis a 386 képviselőből 199 képviselő maradt, a 176 egyéni választókerületből pedig 106 választókerületet alakítottak ki. Ennek voltak vesztesei is, hiszen az egyéni képviselői helyek száma 70-nel csökkent. Vecsés kivételes helyzetbe került, ugyanis ezt a választókerületet Monorról leválasztva 2014-ben alakították ki. A mostani jelöltállításnál is történtek változások, a képviselői helyek 20%-ában új jelölteket indítottak. Itt, Vecsésen az elmúlt négy év eredményei alapján a választókerületben lévő csoportok, az országos választmány, majd az elnökség úgy döntött, hogy ismét nekem szavaz bizalmat, amit nagy megtiszteltetésnek vettem, és lelkesedéssel várom az április 8-ai választásokat.

– Azok közé a képviselők közé tartozott, akik rengeteg területen tevékenykedtek. Mennyire tudta összehangolni a politikai munkáját a civil és társadalmi feladataival?

– Egy képviselőnek az a legfontosabb feladata, hogy a parlamentben ellássa a saját választókerületéhez tartozó választópolgároknak a képviseletét. Nekem Budapest közelsége nagy segítséget jelentett, mert viszonylag kevés időt töltök utazással. A felszabaduló időmet így másra is fel tudom használni. Így mertem elvállalni a Magyar Tenisz Szövetség és az Országos Horgász Szövetség elnöki posztját. A Költségvetési Bizottság alelnöksége nagyon komoly feladat, mert a bizottság elnöke tisztét mindig ellenzéki politikus tölti be, ugyanakkor a kormányoldalnak kell a többséget biztosítania. Az elmúlt négy évben olyan költségvetéseket készítettünk, amelyek betarthatóak voltak, nem kellett módosítani, az államháztartási célok és a hiánycélok is meg tudtak valósulni. Ebben természetesen az is benne volt, hogy a magyar gazdaság az elmúlt négy évben kiegyensúlyozottá, kiszámíthatóvá és megbízhatóvá vált. A nemzetközi hitelminősítők és bankok a befektetésre ajánlott kategóriába soroltak bennünket. Ennek az lett az eredménye, hogy a külföldi befektetők ismét rátaláltak Magyarországra.

– A kiegyensúlyozott gazdasági környezet megteremtette a feltételeit annak, hogy minden ágazatban emelkedjenek a bérek. Ennek ellenére a hazai bérszínvonal alacsonyabb, mint az uniós átlag. Ha ilyen mértékben fejlődne a gazdaság, akkor elérhető közelségbe kerülhetne a bérunió. Mennyire vagyunk ennek a megvalósításától?

– Nem a kormányok egyedi döntésén múlik a bérunió megvalósítása. Egy bérunióban nagyon sok döntési kompetenciát adnánk át az unió brüsszeli bürokratáinak, amit nem szeretnénk. A dolgot nehezíti, hogy nagyon nagy versenyképességi lemaradásban van a hazai vállalati szektor. Kelet-Európa vonzereje abban rejlik, hogy az egy munkavállalóra jutó bérköltség messze elmarad a nyugat-európai szinttől. Ha ezt egyik napról a másikra kiegyenlítenénk, akkor az összes multi itt hagyná az országot, magával rántva a teljes kkv-szektort, és a szolgáltató szektort. Magyarországon az elmúlt 10 évben az egy munkavállalóra vetített termelékenység  egyáltalán nem növekedett, miközben a fajlagos munkaerőköltség folyamatosan nőtt. Ez a versenyképesség romlását eredményezte. Egy külföldi befektető pedig azt látja, hogy egyre nagyobb a költsége, ami veszélyezteti a jövedelmezőséget. Egy jól működő piacgazdaságban a piac fogja eldönteni, hogy egy országban a sajátosságokat figyelembe véve mekkora béremelésekre és mekkora bérekre lehet számítani. Ebben benne vannak az energiára, a lakhatásra és az életfenntartásra fordított összegek különbségei, és az is, hogy mit bír el a gazdaság. A munkaerőhiány miatt 2018 elején a kereskedelemben spontán módon beindult a bérek emelkedése, amit egyébként a kormány két évvel ezelőtt megkötött megállapodása is segített, amit a munkavállalókkal és a munkáltatókkal írt alá. Megegyeztek, hogy minden évben közösen állapítják meg a szakmunkás és a diplomás minimálbér mértékét. Tehát elindult egy bérfelzárkóztatás, de messze vagyunk a béruniótól.

– Nagyon sok fejlesztés nem jöhetett Budapestre és a megyébe, mert az itteni fejlettség magasabb volt az uniós átlagnál. Ezért 2015 decemberében kimondták Pest megye leválását a budapesti régióról. Ez a következő uniós ciklusban valósulhat meg, de addig is a kormány 80 milliárdos támogatást ígért a megyének!

– Nekem 10 éves munkám fekszik abban, hogy ezt el tudtuk érni. Azt láttuk, hogy egyre több vállalkozás máshová helyezte át a telephelyét, így a helyzet már tarthatatlanná vált. A döntéshozók is arra az álláspontja jutottak, hogy Pest megyének egy külön forrás kell. A kormány teljesítette az ígéretét, hiszen az átmeneti időszakban sikerült a Pest megyei településeknek és vállalkozásoknak 80 milliárd forintot biztosítani. Ennek az összegnek a 60%-át gazdaságfejlesztésre kell fordítani. Ebből a pénzből kis és középvállalkozások versenyképességének fejlesztését támogattuk, a településeken belterületi utakat, rendelőintézeteket, óvodákat, iskolákat, sportcsarnokokat, uszodákat építettünk és építünk. Külön szeretném kihangsúlyozni, igaz ez már nem a 80 milliárdos kerethez tartozik, a 2017 októberében elindított Egészséges Budapest Programot, ami a valaha volt legnagyobb egészségügyi fejlesztés a fővárosban és Pest megyében! Ennek a programnak köszönhetően 700 milliárd forintot fognak befektetni egészségügyi intézmények építésére és felújítására.

– A választókerületében nagy lendülettel zajlanak a beruházások. Vecsésen milyen fejlesztéseket és beruházásokat emelne ki?

– Vecsés Pest megye egyik legdinamikusabban fejlődő települése. Szeretném kiemelni a közoktatási intézmények energetikai megújítását, a Városháza felújítását és energetikai korszerűsítését, folytatódtak az útépítések, 2018-ban elkezdődhet a Mentőállomás és Alapellátási Központ, a kézilabda-munkacsarnok és egy járási tanuszoda építése, zöld utat kapott egy új bölcsőde megépítése is. Áttételesen érinti Vecsést a gyorsforgalmi út felújítása és a repülőtér fejlesztése is. Elkezdődhet a repülőtérre vezető gyorsvasút kivitelezése is. Ez a vasútfejlesztés része lehet az elkerülő V0 építésének is, ugyanis a nyomvonal a repülőtér területét érinti, de fejlesztik a 100-as vasúti fővonalat is. Ez sokkal előbb is megvalósulhatott volna, ha az olimpia megrendezése nem ütközik akadályba, de így is egy-két éven belül ezek a beruházások elkezdődhetnek.

– Folytassuk a beszélgetést a migránskérdéssel és a Stop Soros!-törvénnyel. Sokan nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel, mert úgy gondolják, hogy őket ez nem érinti, a törvények megalkotása meg a politikusok dolga. Pedig ezt a kérdést nem lehet kikerülni, mert már két éve erről beszélünk!

– Amikor ez a migránsválság kialakult, akkor nagyon sokan azt állították, hogy ez egyáltalán nem probléma. Sajnos az élet nem ezt igazolta. Nagyon komoly utánpótlása van ennek a migráns­áradatnak. A menekültek önhibájukon kívül kerültek krízishelyzetbe és nem feltétlenül vándorolnak több országon keresztül, sőt kérik a menekültstátuszt is, tehát regisztráltatják magukat. Ezekről az emberekről a befogadó államok döntik el, hogy ki hová kerüljön.  Ezeken az embereken segíteni kell. A migránsok más elveket vallanak, ők a jobb élet reményében szeretnének más országokba költözni. Ráadásul azt látjuk, hogy ezeket az embereket kívülről támogatják, pénzzel, ígéretekkel. Év elején a kormány létrehozott egy olyan törvényjavaslatot a civil törvény módosításával együtt, amit Stop Soros!-nak neveztek el. Ez a törvény arról rendelkezik, hogy a tömeges migrációt propagáló külföldről támogatott szervezeteknek regisztrálniuk kell, a tevékenységükről nyilvánosan számot kell adniuk, ezen szervezeteknek a támogatás összegéből 25%-os illetéket kell fizetniük, a bevándorlást szervező személyek távol tarthatók és kitilthatók lesznek.

– Hogyan tervezi a választási kampányát?

– Remélem, hogy minél több emberhez jutok el majd személyesen és szeretném bemutatni az elmúlt évek eredményeit. Tervezek nyitó­kampánygyűlést és járom a választókerületem településeit. Az ellenfeleimmel nem szeretnék foglalkozni.

– Köszönjük az interjút!              

Polgár Gyula