A decemberi újságban közzétettük Kiss Gábor tanár úrnak, az Andrássy iskola pedagógusának írását a címben olvasható szenzációról.
A szerkesztőséghez írt levelében arról tájékoztatott bennünket, hogy hely-történeti kutatása közben talált rá az érdekes információra, idézünk a leveléből: „Az Andrássy-telep régi történetét kutatva találtam rá a Vadász- és Versenylapra. Az újság 1872 és 1884 között hat királyi látogatást említ Vecsésen. Kétszer Ferenc József egyedül, kétszer a királyné egyedül, kétszer a házaspár együtt járt vadászaton településünkön. A házigazda Andrássy Aladár volt. Írtam erről egy kis cikket, csatolva küldöm” . Ezt olvashatták, amiből kiderült, hogy ezek a királyi vadászatok egy vadászkastélyhoz kötődtek. Korabeli leírásokból tudjuk, hogy az Andrássy-családnak volt egy vadászkastélya egy háromholdas birtokon a mai Major, Lorántffy és Barcsay utcák területén. A nem mindennapi szenzációt ismertető írást elküldtük Németh Ágnesnek, a Bálint Ágnes Emlékház vezetőjének. Hogy miért? Ez kiderül az alábbi írásból.
A vadászkastély
Bálint Ágnes írónő családja számára is érdekes eredményt hozott Kiss Gábor tanár úr búvárkodása a régi vadászlapokban, melynek során kiderítette, hogy hat alkalommal jártak koronás fők Vecsésen vadászat céljából.
A házigazda többnyire Andrássy Aladár volt (1827–1903), gróf Andrássy Gyula bátyja, akinek Vecsés melletti vadászkastélya akkoriban még – az 1870-es évektől – igen messze feküdt a falutól, és a fás, ligetes, patakos területen jól lehetett nyúlra, fácánra, valamint az idézett történetek szerint főleg rókára vadászni.
Most azt szeretném elmesélni, hogy mi történt vadászkastéllyal.
Amikor a község és a civilizáció egyre közelebb rukkolt a vadászházhoz, az Andrássy család eladta a házat Jeszenszky Károly miniszteri tanácsosnak. Tőle vette meg az én egyik apai dédapám, Sélley Sándor országos rendőrfőkapitány, majdnem évre pontosan száz éve, 1916-ban az érdekes mendemondával együtt, amely szerint van a ház alatt egy titkos alagút, melynek segítségével gróf Andrássy Gyula miniszterelnök és Erzsébet királynő találkozgatni tudtak egymással!
Na mármost a ház alatt, melyet még az ötvenes-hatvanas években is kastélyként emlegettek Vecsésen, valóban volt (van?) egy alagút, mert emlékszem gyerekkoromból, hogy a pincéből egy nagyon keskeny, boltíves folyosó indult, de kb. 2 méter után el volt falazva. Mikor mi a húgommal férjhez mentünk, és a szüleimnek túl nagy lett a már meglehetősen romos, vizesedő sötét ház, nagy részét lebontatták. Sajnos eközben egyikünknek sem jutott eszébe utánanézni, hogy hová is vezet ez a folyosó. Az a legvalószínűbb, hogy a Barcsai utcában a szemben lévő házhoz, amely valaha a birtokhoz tartozott (sajnos már nincs meg, pár éve lebontották.) Talán biztonsági intézkedés lehetett a ház összes ablakát védő rácsokkal együtt. Végül is érthető: ritkán használt nagy ház, minden lakott településtől távol… bármi előfordulhatott.
Hét év óta mesélem az idelátogató gyerekeknek a folyosó történetét, de Andrássy Gyula és a királynő találkozását lehetetlennek tartottam. Mindig úgy gondoltuk, hogy a ház később, talán az 1880-as évek körül épülhetett. Kiss Gábor tanár úr most bebizonyította, hogy minimum a 70-es években már állt. Vagyis nagyon valószínű, hogy amikor Sissi egyedül vagy királyi férjével együtt itt járt, gróf Andrássy Gyula is eljött vadászni a bátyja birtokára. Találkozhattak tehát a kastélyban, még ha nem is az alacsony és keskeny titkos folyosó segítségével, ahová a királynő valószínűleg még karcsú vadászruhájában sem fért volna be, nem hogy az akkor divatos széles, abroncsos szoknyában.
Sőt, édesanyám szerint a házhoz később épített meghitt lakrész is valószínűleg éppen Erzsébet királynő számára készült: lent szalon, felül háló, gardrób, talán kis fürdőszoba is; a pici teraszon kovácsoltvas korlát egy pár virágtartóval, míg a földszinti szobából dupla teraszajtó vezetett a kertbe szép, rózsaszínű márványlépcsőkkel.
Bár a város terjeszkedett, körülfolyta a régi házat, ám az még ma is majdnem a legszélén található, utolsó, csonka darabjaként az egykori három holdas Andrássy-birtoknak, amelyről a körülölelő városrész és az itt található iskola is a nevét kapta.
A régi vadászkastélyból – legalábbis abból, ami megmaradt belőle – emlékház lett, amely Bálint Ágnes írónő emlékét ápolja, aki bő hatvan évig élt itt a vadászkastélyt megvásároló dédapa unokájának feleségeként. A család igyekezett korhűen helyreállítani a házat, ahogyan emlékeinkben él, de a lebontott részt anyagiak hiányában nem tudjuk visszaépíteni. Pedig ki tudja, jöhetnek még idők, amikor Vecsés turizmusa annyira fellendül, hogy egy helyreállított, romantikus Sissi-legendát őrző vadászkastély, amelyben netán még Ferenc József császár is megfordult, nagy vonzerőt jelenthetne.
Németh Ágnes
