Ettől a tanévtől új vezetőt neveztek ki az Andrássy iskola élére

Interjú Veszprémi Klára igazgatóval

Veszprémi Klára Szegeden született, Óbudán járt iskolába. Magyar-történelem szakos diplomáját az Egri Tanárképző Főiskolán szerezte. Pedagógus pályáját 25 évvel ezelőtt a Vecsési Andrássy Gyula Általános Iskolában kezdte. Fiatal tanárként szaktanácsadóként járta Pest megyét, majd később országos szakértő volt magyarból. Közoktatás-vezetői végzettséget szerzett 2004-ben. 1998 óta rendez színdarabokat a magyar kultúra ápolásáért. Színjátszó szakköre 2007-ben kapta a Színe-Java nevet. Egy leánya és egy unokája van. Az év elején meghirdetett igazgatói pályázatot megnyerve kinevezték az iskola igazgatójává. Október 23-án a polgármester felkérte az ünnepi beszéd megtartására.

A kívül látványosan felújított iskola belülről még a régi „szép” időket idézi. Ez alól az igazgatói iroda sem kivétel. A rendszerváltás előtti hangulatot az igazgatónő határozott megjelenése és pozitív kisugárzása azonban tökéletesen ellensúlyozta. Külső személőként is látszik, hogy rengeteg feladat vár az új igazgatóra.

– „Belső emberként” a problémákat ismerve miért vállalta saját iskolájának a vezetését?

– Amikor idekerültem 25 évvel ezelőtt, mint magyar-történelem szakos tanár, azt láttam, hogy nem volt iskolarádió, nem volt diákönkormányzat, nagyon sok diák nem tudott elmenni Budapestre színházba, egy csomó mindenre nem volt lehetőségük. Akkor elhatároztam, hogy a tanításon kívül megpróbálom a gyerekeknek ezeket a lehetőségeket megszervezni. Így kezdődött el 1998-ban az iskolában a színjátszás, ami azóta is működik, megszerveztem az iskolarádiót, évekig vittem a gyerekeket Budapestre korcsolyázni, színházba és a diákönkormányzatnak is sokáig voltam a segítő tanára. Rajongtam a magyar kultúráért, amit szerettem volna a gyerekeknek is testközelbe hozni. Nálam alapelv volt, hogy mindig magyar szerzők műveit dolgoztam át a színpadra. Azt gondolom, hogy 25 év alatt sikerült sok mindent elérnem. Amikor a pályázatomat beadtam, akkor arra gondoltam, hogy mindig szerveztem valamit, mindig tettem valamit a gyerekekért, az iskoláért. Megmondom őszintén – a motiváltságom is megvolt és megvan hozzá. Jobbá, szebbé tenni valamit – ez motivál.

– Milyen nehézségekkel szembesült hivatalba lépése után?

– A folyamatban lévő felújítások augusztus második felében nagyon leterheltek, s közben párhuzamosan készültem a tanév indítására is. Több pedagógus hiányzott a tantestületből. A szaktanárok pótlása nekem sem volt könnyű. Ebben az időszakban napi 14-15 órás elfoglaltságom volt. Egyelőre ott tartok, ha nagyon elfáradok, akkor azt mondom magamnak – holnap biztosan jobb lesz! Egyébként nem bánnám, ha lenne egy gazdaságiigazgató-helyettesem.

– Ennyi elfoglaltság mellett mit tartott meg „előző életéből”?

– Maximalista vagyok, szinte mindent megtartottam, kivéve az osztályfőnökséget. Sajnos, így le kellett mondanom a tanítványaimról. Tanítom őket, de az más. Hiányoznak.

– Mi lesz a tehetséges tanítványaival, akikkel szép eredményeket ért el a városi tanulmányi versenyeken?

– Ezeket a városi tanulmányi versenyeket szeretnénk jövőre átalakítani egy műveltségi vetélkedővé. A négy iskola elviekben megállapodott erről. Ez azt jelenti, hogy a szaktantárgyaimból nem kell külön a diákokat felkészítenem. Kollégáim ebben a rendszerben tehermentesíteni tudnak.

– Igazgatóként mit szeretne megvalósítani?

– A fokozatosság elvét próbálom betartani. Azt gondolom, hogy túl sok változtatást nem lehet egyszerre megvalósítani, de már nagyot léptünk előre például a belső rend átalakításával. A külső felújítást egy belső is követi. Meggyőződésem, hogy a tiszta, rendezett környezetnek nevelő hatása van. Ami szebb, arra jobban vigyázunk. Az iskola szemléletén is szeretnék változtatni, de erről még korai lenne beszélni. Szeretnék kéthavonta iskolagyűlést szervezni, ahol az iskola közössége előtt megdicsérem azokat a diákokat, osztályokat és felkészítő tanáraikat, akik versenyeken, iskolai rendezvényeken, programokon kiemelkedő, szép teljesítményt értek el; illetve felhívnám a gyerekek figyelmét az állagmegóvás fontosságára, különös tekintettel a rongálásra. November 10-én megtartottuk az első ilyen iskolagyűlést.

Megjegyzem, hogy nagyon segítőkész az önkormányzat, a tankerület, számos kollégám, szülő, gyerek. Kérvényeztem pl. a földszinti tanári mosdók felújítását és engedélyezték, sikerült még egy karbantartói státuszt kapnunk, átalakításra kerül az iskola Toldi utca felöli épületrésze, ebédlőfel­újítási- és szépítési projektbe kezdtünk, az iskolaudvar kövezetére játékokat festettünk fel, megkezdődött a kiskert játéktérré alakításának előkészítése és még sorolhatnám. Mindezek erőt és örömöt adnak a folytatáshoz. Ezek klassz dolgok!

Polgár